Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1899

— 24 — lódi mondattani irány csak a Simonyi nyelvtanaival köszönt be. (1877.) A mondat és mondattan elfoglalja végre bennük a maga jogos helyét, kimondott elvvé lesz a mondattani alap, sőt ez 1883-iki tantervűnkben is kifejezést nyer. Az utána gomba-módra szaporodó magyarnyelvtanok kevés kivétellel nem is válnak többé hűtlenné ehhez az alaphoz, sőt az összefüggő olvasmányok alkal­mazásával még közelebb hozzák az élethez a száraz grammatizá- lást. Nem így azonban az idegen nyelvek grammatikái! A nyelv­tannak mondattani alapon való tárgyalását igen sok »tanférfiú« még a Simonyi nyelvtanai után is merő szemfényvesztegetésnek tartotta. Az idegen nyelvek grammatikái még ma is csak habozó kétkedéssel nyitnak kapút a mondattani alapnak; ha az ajtón be is bocsátják, az ablakon annál hamarább kidobják. Teljes és kö­vetkezetes mondattani alapon írt nyelvtana ma sincs egyik idegen nyelvnek se; e tekintetben ma is páratlanul áll Br. Még a mon­dattant se tárgyalja mindenik nyelvtanunk mondattani alapon. A latin nyelvtnnok közt a Bartal—Malmosi-féle nyelvtané az úttörés érdeme e tekintetben. A Szamosi (1883—87.), Szepessy—Tóth (1888 ), Dávid J. (Rövid nyelvtan 1896.), Pirchala s kivált legújabban a Csenged János (1896—98) nyelvtanai révén mindinkább átment a köztudatba, hogy legalább a mondattant mondattani alapon kellene tárgyalni, mert csak igy láthat be a tanuló a nyelv orga- nismusába, csak így érti meg igazán a nyelvi jelenségeket. (Ezzel elvben már halálos csapás van mérve azokra a »grammatikai mythosok«-ra, melyek a régi rendszerű latin grammatikákban »még ma is polczukon díszelegnek, s az alatt az ürügy alatt, hogy di­daktikai könnyítésül akarnak szolgálni, helytelen és igazolhatatlan ráfogások lánczolatából állanak « L. Csenged latin nyelvtanának előszavát.) Tévednénk azonban, ha azt binnők, hogy ez a mon­dattani alap akármelyikben teljes következetességgel keresztül lenne víve.1) ,') Ezt nem egészen vádképpen mondjuk. Az ilyen megalkuvást a mondat­tani és alaktani kategóriák közt — úgy látszik — teljesen menti és indokolttá teszi — a paedagogia, kivált ha határozott elvként mondjuk ki és fogadjuk el, hogy az idegen nyelvek tanítását az anyanyelv grammatikai isméietére helyezzük, mint soha el nem hagyható alapra, ha az idegen nyelv grammatikájának fölépíté­sénél folytonosan az anyanyelv szerkeze lebeg szemünk előtt s a grammatikailag

Next

/
Thumbnails
Contents