Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1898

11

Az iskolák ilyen irányú reformálását s azok rendén felmerült kérdések tárgyalását, különösen a nemzeties irány fokozottabb érvényesítését és a túlterhelés megszüntetését már a múlt év folyamán beható tanácskozás tárgyává tette az Országos Közoktatási Tanács a közoktatásügyi «miniszter felhívására s ezek figyelembevételével revideálta jelenlegi tantervűnket. A minister felhívásában igen érdekes és különös fontossággal bír az ügy érdemére vonatkozó s annak minden ágára kiterjedő kérdések részletezései azok a nagyjelentőségű elvek, a melyeket a Tanács figyelmébe ajánl. Határozottan kiemeli, hogy mielőtt a Tanács e kérdésekben döntene, hallgassa meg az illetékes körök véleményét, nevezetesen pedig a tanárság nézetét kérje ki. Különösen kívánatosnak tartja azért, mert az ország minden részéből érkeznek panaszok részint tantervűnk, illetőleg az abban előirt tananyag sokasága s ennek következtében a tankönyvek terjedelmessége ellen, részint az osztályok túl népessége, a szakrendszer, a tanárképzés és a népoktatás hiányos alapvetése ellen. E munkálatok már 1895-ben megindultak, de a Tanács újjászervezésével egyideig a munka már a kezdet stádiumában félbe szakadt, mig 1896-ban az újjászervezett Tanács megkezdette működését s azóta rendszeresen folytatta s múlt évi május havában tartott összülésein javaslatait előterjesztette. Ez üléseken részben maga a közoktatásügyi minister elnökölt s megnyitójában a tőle megszokott mély előrelátással, bölcsességgel figyelmezteti a Tanácsot ezen tárgyalások fontosságára és a messzi jövőbe kiható következményeire. Nevezetesen rámutat arra, hogy »az iskola rendszereinek reformja terén kisebb tévedések is végzetes következményeket vonhatnak maguk után, de egy egészében elhibázott rendszer a nemzet életérdekeit épen derékon támadná meg. Ezért kell a gyökeres rendszerváltoztatásoknál a legnagyobb óvatosság, körültekintés. Az iskola a jövő számára dolgozik. A jövö feladataira kell előkészíteni az új nemzedéket. Az új nemzedékre váró kor küzdelmeinek, haladási irányának és eszközeinek, ezen kor társadalmi viszonyainak, mozgató erőinek, ezek tusáinak, az ezekben rejlő igazságoknak vagy socialis eltévelyedési veszélyeknek felismerése lehet az új iskola tartalmának és keretének szilárd alapja. Azt kell emberi lehetőség szerint magunk elé varázsolni, mily eszmevilágban, minő szellemi, gazdasági és társadalmi viszonyok között kell az új nem-