Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1897

— 12 —

hatatlan formákhoz, mintákhoz, melyeket testi érzékeinkkel nem tudunk felfogni, melyek egyedül állandók és valóságok. Ilyen ideája minden olyan földi dolognak van, a miből nemcsak egy van a világon. Sőt ilyen módon még az elvont, abstract fogalmaknak is ideájuk van és igy azok is valóság. Ma már köny- nyen átláthatjuk, hogy itt a külső és belső világ, vagy helyesebben az érzéki és a gondolati világ összetévesztése forog fönn, Platon előtt azonban még ismeretlenek voltak azok a lélektani és gondolkozási törvények, melyekkel ma ezt a két világot elválasztjuk.

Ezek az ideák azonban nem mind egyenlő rangúak, hanem egymás fölé és egymás alá vannak rendelve. E rangsorban legfelűl áll a jó eszméje, vagy ideája. Mint a látható világban a nap világosságot, tudást és életet hoz elő egy időben; mint az megvilágítja a szemet és föltárja a látott dolgokat, mi alatt mindenfelé növést, gyarapodást is eszközöl: úgy az érzékek fölött levő, mondjuk ideák világában a jó létezést, igazságot és tudást hoz elő (v. ö. Politeia VI. 508.). Mint a nap fennsőbb a fénynél, szemnél és melegségnél, úgy a jó is fennsőbb, mint a levés vagy tudás. Az erkölcsi világ napja, a jó legfensőbb ideája, a legfőbb isten, ki magát föltárja a jelenségekben. Mivel isten jó, alkotta ezt a világot. (Tim. 29.) Az ő cselekedetei csak a legszebbek lehettek. És a teremtő elmélkedvén a látható természet fölött, úgy találta, hogy az értelmetlen teremtmény nem szebb, mint az értelmes. Ezért értelmet adott a lélekbe és lelket a testbe. így a világ élő és értelmes lélek lett (Timaiosz 30.) így kötötte össze tehát Plató az anyagot a gondolkozás, az értelem, az ideák világával.

Az ember tehát, sőt az élő lények egyáltalában nem egyebek, mint lélekkel ellátott örök valóságok, ideák. Ebben a feltevésben, vagy mondjuk hitben öszpontosulnak mindazok a bizonyítékok, melyeket Platon a lélek halhatatlanságának bizonyítására felhoz.

A földi létezés csak egy bizonyos ideig tartó és csak az időben létrejött állapot, mely változik.

Ezt megelőzőleg és ennek elmúltával más élete van a léleknek. Különösen a földi életet megelőző létezés tanításánál