Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1896

— 59 —

légy, melyben eme szép elhatározás lepte ipeg szivünket, mint hajdan a szent lélek a tanítványokat, hogy ez által tegyük le utódaink, a késő nemzedék számára az alapot, melyből az utókor jövendő nagysága és tökéletessége l'og kivirítani. Légy megáldva 184«. márczius 12-ike, hogy utódaink tisztelettel és kegyelettel emlékezzenek meg rólad, mert ekkor tört ki a szolgaság bilincseiből a szabadság, a sötétségből a világosság, mely mindent bevilágít, hova elhatnak isteni fénysugarai. Nagy az áldozat, csekély a tehetség, mert az alap, melylyel a társaságunk most már megkezdi működését Ü frt. Ne csüggedjünk, mert jőni fognak lelkes, buzgó, a közügyekért élő s haló egyének, kik megtízszerezik, megszázszorozzák e mostani csekély alapot és akkor lesz ez egy hatalmas tárnoszloppá olyanná, milyenné mi is ki- vánnók tenni, virágzóvá, ha volna tehetségünk. Kezdjük tehát Istennel munkánkat s rakjuk le az alapokat az emlékezet okáért, melyből társaságunk jövő nagysága fog kivirítani. A kezdet meg van, csak kitartás, békés egyetértés vezéreljen mindnyájunkat, mert czélunkat elfogjuk érni:“

A kiütött szabadságharcz következtében tiz esztendeig csend volt az egylet életében, de teljes némaság nem, mert a bibliát olvasni az 50-es évek szomorú napjaiban is összegyűltek, mig- nem 1859 ben november 14-én ismét tömörülnek és megalakítják a theologusi könyvtárt, ugyanabból a czélból, a mely a 48-asok szeme előtt lebegett. Ekkor már 27 tag irta alá a nevét. Az első egyleti évben csak a könyvtár megalapítására, elhelyezésére és rendezésére gondoltak. E végett szerveztetett a társaság, melynek elnöke volt: Molnár Sándor, jegyző Kiss Sándor, pénztárnok Serester Sándor, könyvtárnok Koronka Gábor, gazda Vass István. Az első évben három gyűlés tartatott, melyeken csak könyvtári dolgokkal foglalkoztak. A második évben már egy hatalmas lépést tesznek előre. Meghatározzák, hogy az egyletnek lap szer- kesztessék és szerkesztőknek megválasztják: Serester Sándort és Mózes Andrást. A lap „Egyházi Lap“-nak neveztetett és azóta a mai napig állandóan megtartatott. Ugyanebben az évben meg- határoztatott az is, hogy a hivatalnokok, hivataluk elfoglalásakor tartsanak beszédet. Az 1861/62. évben meghatároztatott, hogy szavalatok tartassanak, de csak „egyházi színezetű beszédek és