Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1896
Fekete Gábor isk. f. gondnok beiktató beszéde. Elmondotta az unitárius főiskola dísztermében 1897. febr. 27-én, iskolai f. gondnokká történt beiktatása alkalmával. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Uraim ! Az a közvetlen hatású fenkölt beszéd, azok a jóindulatú biztató szép szavak, melyeket Főtisztelendőséged hozzám intézni kegyes volt, megihlették lelkemet s enyhítik aggodalmamat, melyet e perczben érzek, midőn főegyháztanácsunknak annyi érdemes atyánkfia mellett, csekélységem felé fordult kitüntető bizalma folytán, Főtisztelendőséged és Méltóságos Főgondnok úr kezeiből^ kolozsvári főiskolánk egyik felügyelő gondnoki tisztét átveszem s a reám ruházott megtisztelő állást ezennel ünnepélyesen elfoglalom. Mert ha meggondolom, hogy főiskolánk mily fontos nevelési és nemzeti feladat betöltésére van hivatva; hogy a közel jövőben is mily nevezetes kérdések megoldása előtt áll, mert egyfelől az új építkezések tekintetében befolyását kell érvényesítenie oly módon, hogy az új építkezések az újabb igényeknek megfeleljenek s a költségek még se érintsék amaz alapokat, a melyek a hitélet fenntartására vagy főiskolánk nevelési érdekeinek megvédésére és tovább fejlesztésére vannak hivatva; másfelől pedig az új építkezések folytán főiskolai interná- tusunkat is megfelelő új alapokra lesz szükséges fektetnünk; végűi pedig a várható tanügyi reformok megvalósítása is reánk vár s azok tekintetében oly irányban keilend befolyásunkat érvényesíteni, hogy azok által főiskolánk unitárius jellege s vallásunk szent érdekei hátrányt ne szenvedjenek, de másfelől a magyar állameszme érvényesülését se akadályozzák, miuII.
