Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1891
Köthártya hurut 6. Csuz 1. Váltóláz 8. Tüdőlob 4. Izzag 2. Orbáncz 3. Lábszárfekély 1. A kanyaró nem vett nagyobb terjedelmet, mert, részint a beállott szünidő, részint az elkülönítés, annak hamar gátat vetettek. Általában a betegségek lefolyása szelid és rövid tartamú volt; ezért az egészségi állapot ez iskolai évben kedvezőnek mondható. A növendékek egészségűk általános állapota és szemeik ezen évben háromszor vizsgáltattak kielégítő eredménynyel. Az intézeti orvos ur az egyes betegeket kellő időben és készséggel látogatta meg mindig, mit e helyen nyilvánosságra hozni kötelességemnek ismerek. A növendékek részére kiszolgáltatott gyógyszerek ára 40% -át Jaeger dr. József gyógyszerész ur ez évben is az intézet javára ajándékozta. A lefolyt iskolai évben okt. 9-én, január 22-én és május 12-én meglátogatta intézetünket Rafaj Károly felügyelő gondnok atyánkfia, s az egyes osztályokban a tanítási órákon egész napon keresztül jelen volt, május 14-ón pedig a kolozsvári tankerület helyettes főigazgatója dr. Finály Henrik ur ő nagysága, mint miniszteri megbízott. A látogató urak a látottak és hallottakkal általában meg voltak elégedve. A miniszteri megbízott ur, látogatása végén tartott értekezleten a következőket mondotta: «az iskolaépület és berendezése körül fontosabb hiányokat nem vett észre, újabb lényeges változások sincsenek. Mik várnak idők folytán pótlásra és változtatásra, a tanártestület előtt sem ismeretlenek. Nem kételkedik, hogy a jó akarat és készség, a mint a viszonyok engedik, mindent meg fog tenni az intézet min ó teljesebb berendezése, feladatának minél megfelelőbbé tétele érdekében. Nézete szerint is az iskolát az épületében végbemenő működés teszi és teheti híressé. Ezt ennél az intézetnél annyival inkább szem előtt kell tartani, mert mint a Székelyföld szélén egy előretolt őr állomása a magyarságnak, szintén fontos missiót teljesit: a székelyt az e 1 nemzetietlenedés ellen védi és számos idegen ajkú tanulójának hazafias nevelése által a magyar miveltséget terjeszti stb.» S mi mit mondhatnánk e fontos és nagybecsű nyilatkozatra egyebet, mint ezt: imé az ember, a ki jött és nemcsak
