Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1882
17 III. (jymn. osztály. Vallás. K. k. Ferencz József „Unit. káté“. Első félévben a bevezetéstől (1—20 lapig) a hittárgyáig; a második félévben: az Istenről (20—43 lapig). Hét. 1 órán. Magyar nyelv. K. k. Ihász Gábor „Magyarnyelvtan“. Első félévben: a mondattan; a különböző mondatok: egyszerű, jelző, tárgyi határzói stb. mondatok. Szóegyezés. Tárgynevek, számnevek, névmások stb. egyezése. Szóvonzat. Névragok. Szórend. Második félévben : az összetett mondatok: alanyi-, jelzői, tárgyi mellékmondatok. Körmondatok. Az irás jelek. Ügyiratok. Olvasó könyv: Bodnár és Iványi „Olvasó könyv“ I. II. oszt. számára. Hét. 3 órán. Német nyelv. K. k. Brassai „Okszerű vezér“ 2. rész. A mondatok tovább bővítése a főnevek összes lehető jelzőivel, ige-határozók jelzőivel, a határozatlan módú ige jelzőivel, s a részesülők jelzőivel. Több rendbeli jelzővel biró kifejezések. Összevont mondatok, illetőleg mellékletek halmozása. Rövid vers- és prózai darabok betanulása. 2 hetenként zárthelyi írásbeli dolgozatok, magyarból németre és viszont. Beszélgetés németnyelven. Hét. 4 órán. Latin nyelv. K. k. Schultz F. „Latinnyelvtan.“ I.félévben a mondatok osztályozása. Mondattan részletesen. Esettan az accusativusig gyakorlati példákkal. Hetenként iskolai és házi Írásbeli dolgozat. Emlé- zésül Aesopus-féle mesék és dialógusok tanulása. Második félév: Esettan (folytatás.) Beszédrészek mondattani használata. Külömböző mondatszerkesztések. Hetenként házi és iskolai írásbeli feladatok. Emlé- zésül Aesopi mesék és dialógusok. Hét. 4 órán. Földrajz. K. k. Brassai Sámuel földiratának második vagy polgári része. Buzogány Árontól. III. javított kiadás, 1878. Első félévben : Európa államainak földirata. Il-ik félév: Ázsia, Áfrika, Amerika, Ausztrália államainak pol. földirata. A rajzoltató módszer szerint, térképek készítésével egyetemben. Hét. 3 órán, Mennyiségtan. K. k. Mocnik-Szabóky „Mértani Nézlettana“ Első félévben: Alapfogalmak az idomokról. Koczka, henger stb. testek ismertetése. A testeknek, lapoknak, vonaloknak és pontoknak összefüggése. Egyenes vonalok iránya, hosszúsága és mérése. Szögek származása, jelölése és nagysága. E szögek nemei és mérése. Háromszögek oldalai és szögei. Egyenlőség, hasonlóság és összeillőség. A három-szögek összeillősége, főbb tulajdonságainak kifejtése. A négyszögek és sokszögek szögei, nemei és alakítása. Második félévben: A másod hatványozás és gyökvonás magyarázat után. Az egyenes vonalú idomok nagyságának mérése. A kerület és terület ált. fogalma és meghatározási módja. Négyzet, derékszögű négyszög, ferdeszögü egyenközény, háromszög, ferdény, ferdény- ded, szabályos és szabálytalan sokszög területe. Föladványok és gyakorlatok. Pythagoras theoremája és alkalmazása. Egyenes vonalú idomok hasonlósága. Az egyenes vonalok közti viszony. Az egyenes vonalú idomok arányossága. A háromszögek hasonlósága és a hasonló 2
