Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1881

20

Földrajz. K. k.: „Brassai Sámuel Földirata“ III-ik kiadás. 1870. Első félévAfrika, Amerika és Ausztrália természeti íöld- és talaj-viszonyai, éghajlati, növényzeti és állati viszonyok és a néprajz alapvonalai. Második félév: „Brassai Sámuel főld- iratá“nak második vagy polgári részéből, a „Magyar birodalom“-ra vonatkozó rész. A rajzoltató módszer szerint. Évközben térképek felvételében való oktatás és azok készítése ósgyakorlása. Hét. 4 órán.

Mennyiségtan. K. k.: Mocnik számtana. Első félévben. Viszonyok, arányok, egyszerű hármas szabály. Második félévben : Összetett viszonyok és arányok, összetett hármas szabály; társasági, vegyítési szabály, láncz-szabály. Hét. 3 órán.

Természetrajz, K. k.: Kriesch „Természetrajz“. Első félév: a typicus alakok szemléltetése a hüllők-, halak-, puhányok- ós férgeknek, felkerestetése a jellegző sajátságoknak, a főbb szerveknek. Második félévben : Pánczélos állatok, tüskebőrüek, bom- laezok. Ázalagok és gyöklábuak, a typicus alakok egymással ösz- szehasonlítva. A növénytan elemei 20 drb. élő növénypéldány szemléltetése, ezeken a szervek megismertetése és egymással ösz- szehasonlítása. Hét. 2 órán.

Szépírás. Hét. 2 órán.

Bajz. Hét. 2 órán.

Vallásos ének. Hét. 2 órán.

Tornászat. Hét. 2 órán.

1. gymn. osztály.

Vallás. K. k. Szenttörténetek: Nagy Péter. Első félévben: Keresztelő János, Jézus születése, a keleti bölcsek stb. 1 laptól 16 lapig. Második félévben: Zacheus, Vacsora Bethamaban, Bemenet Jeruzsálembe, Végvacsora stb. 61 —127-ig. Hét. 1 órán.

Magyar nyelv. K. k.: Ihász Gábor: „Magyar nyelvtan.“ Első félévben: az igeragozás, az igenemek, igemód, igeidő, a ragozás alakjai, igenevek, stb. 53—120 lapig. Második félévben : a szóképzés. Főnév, melléknév és igeképzők. Szó-öszszetétel, stb. 120—140 lapig. Hét. 3 órán.

Német nyelv. K. k.: Brassai „Okszerű vezér“. I. rész. Olvasás és irás. Fordítgatás mondattani alapon; gyakorlati módszer szerint a főnév, ige, névmás, elől- és liátuljárós nehány határozó megismertetése. Szavak emlézése. Névragozás.Erős és gyenge igék közti különbség magyarázata a jelentőmód jelen és félmúlt idejében. A magyar és a német nyelv közti különbségek, a hiány, csere és szórendre nézve. Hét. 3 órán.