Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1880
60 II. osztály, hetenkint 2 órán. Európa bővebb és Ázsia összébbvont ismertetése. Kézikönyv : „A föld egyes népeinek s országainak ismertetése“ Buzogány Árontól. A hegy- és vizrajzot a tanár által öszszeállitott jegyzetből tanulták. Bajzolták a növendékek Európa és Ázsia földabroszát. III. osztály, hetenkint 2 órán. Afrika, Amerika és Ausztrália ismertetése, tekintettel a fölfedezések történelmére. Kézikönyv és jegyzet a fönnebbi. Elkészitették a növendékek ez évben Afrika, a két Amerika és Ausztrália térképét. IV. osztály, hetenkint 2 órán. a) A mathematicai földrajz elemei. Kézikönyv: „A földgömb és egy kis csillagászati földrajz“ irta Ballagi Károly. b) A physikai földrajz elemei. Kézikönyv: „Az általános természettani földrajz alapelemei“, készitette Lutter János. Természetrajz. I. osztály, hetenkint 3 órán. Az első félévben az ásványtanból egyes osztályok alapjellemével biró ásványok voltak szemléltetve természetes példányokon, különös tekintettel azoknak ismertetőjegyeik-, talá- lási helyük és hasznukra. Kéziköny: Dr. Szabó József „Ásványtan a középtanodai alosztályok számára.“ A második félévben a növények élő példányokon voltak szemléltetve: a növényi Organismus ismertetésére s a vidéken előforduló növények leirására különös figyelem volt forditva Kéziköny: Kriesch J. „Természetrajz elemei.“ H. osztály, hetenkint 3 órán. Egész évben az állatok főbb osztályaiból az alapjellemmel biró s az ipar- és gazdaságban használtatni szokott állatok ismertetőjegyei, lakkelyük, életmódjuk, sajátságaik és hasznuk. Ugyanazon szempontok szerint a 7 állatkor (typus) el- tárgyaltatott. A szemléltetésre gypsz-utánzatok és vázák szolgáltak. Kriesch J. „Természetrajz elemei.“ III. osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alapjellemeivel biró, a mezei gazdasági, különösen az ipari ismeretek alapjául szolgáló ásványok adattak elé, mint az első osztályban, mert ezen osztály is csak ez évben tanult először ásványtant. Megtanulták még ezenkívül a kristálytant, melyből a főbb alakokat palából mind kifaragták a növendékek, továbbá: a kőzettan és geológia alapvonalait, b) Tavaszi és nyári hónapokban a növényrendszerek alapvonalait, ezeknek alapján a növények meghatározását tanulták meg a növendékek, egybekötve: a szerv- és élettani ismeretek kibővítésével.
