Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1880
18 Magyar nyelv. K. k. Ihász Gábor „Magyar nyelvtan“. Első félévben : a mondattan ; a különböző mondatok : egyszerű, jelző, tárgyi határozói stb. mondatok. Szóegyezés. Tárgy- nevek, számnevek, névmások stb. egyezése. Szóvonzat. Névragok. Szórend. Második félévben : az összetett mondatok, összesorozott, összefűzött, elő-, utó- és közbevetett mondatok; alanyi, jelzői, tárgyi mellékmondatok. Körmondatok. Az irás jelek. Ügyiratok. Hét. 3 órán. Német nyelv. K. k. Brassai „Okszerű vezér.“ 2. része. A mondatok tovább bővitése a főnevek összes lehető jelzőivel, igehatározók jelzőivel, a határozatlan módú ige jelzőivel, s a részesülők jelzőivel. Több rendbeli jelzővel biró kifejezések. Összevont mondatok, illetőleg mellékletek halmozása. Rövid vers- és prózai darabok betanulása. 2. hetenként zárthelyi Írásbeli dolgozatok, magyarból németre és viszont. Beszélgetés német nyelven. Hét. 4 órán. Latin nyelv. K. k, Deák Sándor: „Latin szókötés“. A mondatok osztályozása. Mondattan részletesen. Esettan az accusativusig gyakorlati példákkal. Hetenként iskolai és házi írásbeli dolgozat. Emlézésűl Aesopus-féle mesék és dialógusok tanulása. Hét. 4 órán. Második félév: Esettan (folytatás). Beszédrészek mondattani használat. Különböző mondatszerkesztések. Hetenként házi és isk. Írásbeli feladatok. Emlézésűl Ae- sopi mesék és dialógusok. Hét. 4 órán. Földrajz. K. k. Brassai Sámuel földiratának második vagy polgári része. Buzogány Árontól. III-ik javított kiadás, 1878. Első félévben : Európa államainak földirata. Il-ik félév: Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália államainak pol. földirata. A rajzoltató módszer szerint, térképek készítésével egyetemben. Hét. 3 órán. Mennyiségtan. K. k. Moonik-Szabóky „Mértani Néz- lettana.“ Első félévben: Alapfogalmak az idomokról. Koczka, henger stb. testek ismertetése. A testeknek, lapoknak, vonaloknak és pontoknak összefüggése. Egyenes vonalok iránya, hosszúsága és mérése. Szögek származása, jelölése és nagysága. E szögek nemei és mérése. Háromszögek oldalai és szögei. Egyenlőség, hasonlóság és összeillőség. A háromszögek összeillősége, főbb tulajdonságainak kifejtése. A négyszögek és sokszögek szögei, nemei és alakítása. Második félévben: A másod hatványozás és gyökvonás magyarázat után. Az egyenes vonalú idomok nagyságának mérése. A kerület és terület ált. fogalma és meghatározási módja. Négyzet, derékszögű négyszög, ferdeszögü egyenközény, háromszög, fer- dény, ferdényded, szabályos és szabálytalan sokszög területe. Föladványok és gyakorlatok. Pythagoras theoremája és alkalmazása. Egyenes vonalú idomok átváltoztatása és osztása. Az egyenes vonalú idomok hasonlósága. Az egyenes vonalok közti viszony. Az egyenes vonalú idomok arányossága. A háromszö-