Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1879
52 A csillagászati földrajz elemeinek áttekintése után elkészítették a növendékek ez évben Ázsia és Afrika térképét. Természetrajz. I. osztály, lietenkint 2 órán. Az első félévben az állattanból a gerinczes állatok ismertetése. A második félévben a növénytanból élő példányok szemlélése és azoknak tüzetes leírása. K. k. Kriesch János, „A természetrajz elemei. II. osztály, lietenkint 2 órán. Az első félévben az állattanból ugyanazon szempontból folytatva az állatok ismertetése. A második félévben a növénytanból a növény és részeinek tüzetes leírása és élő példányok szemlélése. K. k. a fen- nebbi. Szemléltetésre a természetes példányok mellett a dr. Schubert-féle természetrajzi táblák használtattak mindkét osztályban. A növénytanból a növendékek a vidékről gyűjteményeket állítottak össze. III. osztály, hetenként 2 órán. Az állati és növényi Organismus taglalása. Belső és külső szervek ismertetése, azoknak működése. Az osztályozások főbb alapvonalai. K. k. Kriesch J. Állattan. A növénytant jegyzetek után tanulták. Szemléltetésre az állati organismust illetőleg papír- és gyps-minták használtattak ; a növényi organismust élő példányokon szemlélték. A növénytanból 80—100 darabból álló gyűjteményt állítottak össze. Termé szettan. III. osztály, 3 óra hetenként. A testek átalános vagy közös tulajdonságai. A testek eltérő tulajdonságai. — A viz, mint legfontosabb folyadék. — A légnemű testekről. — A szilárd testek egyensúlya. Egyszerű erőmüvek. Hangtan. — A melegség és annak hatásai. — Delejesség. — Yilanyosság. — Érintkezési vilanyosság. — A vilanyosság legnevezetesebb tüneményei. Az egyes tünemények kísérletek és észlelés által magyarázva. — K. k. Schubert Károly „A természettan alap-elemei.“ Számtan. I. osztály, hetenként 4 órán. A méterrendszer ismertetése. — A mértékek szétbontása és összevonása. A tizedes pont használata. A 4 alapművelet nevezett és nem nevezett egész számokkal. A számok oszthatósága. A közös osztó és közös többes ismertetése. A 4 alap
