Állami Gimnázium, Kolozsvár, 1941
16 A mai iskolákban az értelmi oktatást nevelő munkának kell idővel fölváltania. Mindez óriási lélektani és technikai készültséget követel. Hanem a nevelés nemcsak az iskola dolga. Ezért pl. Svájcban fölmerült az a gondolat, hogy a leánygyermekeknek az anyaságra való előkészítése fölvétessék az iskola tananyagába. (I. Pie- czynska, La cooéducation des sexes dans la familie et dans l’école). A Des Roches-i reformiskolában pedig az idősebb növendékek felelősség mellett viselik gondját és irányítják a fiatalabbakat. (így fejlődik ki a felelősség érzete a kisebbekkel szemben, mely később szülői felelősségérzetté válik.) Hasonló elgondolások megvalósítására képes a cserkészet. Általában minden attól függ : mennyiben sikerül majd az állatoknál alkalmazott dresszirozás (szoktatás) elvét felavatni és a nevelést átitatni a bizalom és nagylelkűség szellemével. Mert az együtt- nevelés kérdésében nem adhatunk új szemléletet az új nemzedéknek, ha magunknak nem sikerült azt még megszerezni. ❖ * * A két nem együttnevelése a serdülő ifjak (adolescens) számára egyszerűbb és nyugodtabb morális életet, egymás alaposabb ismeretét biztosítja. Akkor a házasság intézménye tényleg a kölcsönös nemesedés és tökéletesedés alkalma lesz s a két nem együttműködése az emberi kultúra hallatlan gazdagodását fogja eredményezni. A jelenkor művelődését gyakran illeti a szemrehányás, hogy hiányzik belőle a szellemiség, már pedig a materiálista műveltség — bármennyire fejlett és ragyogó legyen is az — felőrlődik és saját romlását okozza, Kiváló gondolkodók szerint éppen e téren, civilizációnknak a szellemi értékekhez való visszatérésében, vár nagyszerű hivatás a modern élet asszonyára. (Berdiaeff, Un nouveau moyen ágé.) Korunkban a nő teljesen férfiak által teremtett kultúrában nevelkedik és él í művészet, tudomány, irodalom, technika, társadalmi szervezettség stb. mind a férfiak műve. Még a nevelés terén sem mutatkozik a női nem hatása — pedig ez „pár excellence“ női hivatás. Sőt még az emancipáció hívei is a férfiak fegyvereivel és módszereivel harcolnak. (Geheeb, Koedukation und weibliche Bildung). Természetesen ilyen nagy jelentőségű átalakulás nem történhetik egyetlen emberöltő távlatán belül. A modern nevelés egyik feladata tehát visszaadni a nőnek önbecsülését s lehetővé tenni a különlegesen feminin életcélok megvalósulását, mert ez nem is szorítkozha- tik kizárólag a reproduktiv élet fizikai és szellemi kifejezéseire. Hagyjuk tehát szerephez jutni Goethe „ewig weibliche“ eszményét i Az együttnevelésben a nővel való szellemi érintkezés a férfit is megfinomítja, változatosabbá teszi lelki életét, főleg pedig: az egyenlőnek elismert nőben titkos vágyaihoz és saját jobbik énjéhez valóban méltó élettársat talál. Természetesen mindez csak elmélet. A kérdés valódi értékkomplexumát csak a gyakorlat és főleg a jövő gyakorlata mutatja meg majd. Többet erről nem mondhatunk, mert nem szűrtük le a tapasztalatokat. Ezt intézetünk keretében sem tehettük, — hiszen itt sem lehetett együttnevelés — legfeljebb az együttoktatás feltételeit igyekeztünk megteremteni s megküzdeni a belőle folyó, értelmi és érzelmi sikon torlódó akadályokkal.
