Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma, Kolozsvár, 1942
10 9. Fegyelmezés. Szigorú következetességgel követeltük meg, hogy tanítványaink a mai komoly idők szellemének megfelelő magatartást tanúsítsák minden vonatkozásban. Ez a szellem áthatotta iskolánk csaknem mindegyik osztályát. A VII. osztályban még nem minden tekintetben sikerült a kívánatos osztáiyszellemet kialakítani a sokfélül összeverődött tanulók között. A rend biztosításában a tanulók is segítettek a tanároknak. A hetenkint változó osztályhetesek feleltek az osztály rendjéért, a folyosói és udvari felügyeletbe a gyakorló tanárjelölteket és a Vili. o. tanulóit is bevontuk. Tanulóink katonásan fegyelmezett magatartását és rendszeretetét iskolánknak csaknem mindegyik vendége megállapította. Az önfegyelmezés ösztönösségig menő elmélyülésére nekünk egyik-másik tanulóval szemben még kívánni valóink vannak. 10. A tanulók tanulmányi előmenetele. Az átlagos tanulmányi eredmény kielégítőnek, sőt jónak mondható. Nyilvános tanulóink érdemjegyeinek középértéke 2.14 (tavaly 2.39 volt); osztályonkénti megoszlása I. = 2.21, II. = 2.30, III. = 2.11, IV. = 1.95, V. = 2.13, VI. = 2.10, VII. — 2.13, VIII. — 2.02. Természetesen egészen más eredményt mutat a magántanulók készültsége. Az egész tanév folyamán vizsgázott magántanulók érdemjegyeinek középértéke 2.95. Mint gyakorló gimnáziumnak, elbírálási mértékünk a szokványosnál szigorúbb. A tananyag elsajátítására vonatkozólag azonban tanítványaink helyzete az átlagosnál könnyebbnek mondható, mert tantestületünknek mindinkább egyöntetűvé váló módszere figyelembe veszi a tanulók mai sokirányú elfoglaltságát és igyekszik lehetővé tenni neki, hogy kellő figyelemmel az anyagot az iskolában meg is rögzítsék. Reméljük, hogy céltudatos munkával saját nevelésű tanulóink elismerten az élre vergődnek fel. 11. Szülői értekezletek. Gyakorlatunkban az az eljárás alakult célravezetőnek, hogy általános és osztály szerint tagozódó szülői értekezleteket együtt tartsuk oly módon, hogy az összegyűlt szülők előtt a díszteremben előbb általános érdekű előadást tartsunk, amit követ a szülők hozzászólása és a viszontválasz, utána pedig következnek az osztályértekezletek az osztálytermekben. Ily módon elértük azt, hogy a szülők mindig nagy érdeklődést mutatnak értekezleteink iránt. Dísztermünk mindig tele van a szülőkkel és átlagban 10—15 szülő kapcsolódik bele a vitába. Gyakran igen érdekesek a hozzászólások, néha az iskolaival szemben ellenkező felfogásról tanúskodnak. De a következő felszólalók legtöbbször helyes mederbe terelik a közvéleményt, s az iskolai előadónak, vagy a tantestület más tagjának alig akad hozzátennivalója a kívánt közvélemény kialakítása céljából. Az osztályértekezleteken történtek az egyéni kérdések és felvilágosítások. A fenti értelemben két szülői értekezletet tartottunk. Az 1942. dec. 13-i értekezleten Dr. Kántor Lajos igazgató az általános természetű megnyitóbeszéd után „a tiszta ifjúságról’' tartott előadást, amelyben a serdülő kor nemi vonakozású kérdéseivel foglalkozott. A hozzászólások után következtek az osztályértekezletek. Az 1943. március 7-én tartott értekezleten az igazgató megnyitó beszéde után Nagy Jenő tanár ,,a tanulók háborús kötelességei” címen tartott előadást, amelyet termékeny vita követett sok
