Református Kollégium, Kolozsvár, 1943
26 Az ülésen az I. félévben csak az V—VIII. o. tanulói vettek részt, de mert a fe'sőosztályok ifjúsága igen csekély számmal (átlagban 10—10) látogatta az önképzőkört, ezért hogy közönségében, lelkiségében és szellemiségében felfrissítsük, teljes jogú tagokként meghívtuk az irodalmi ülésekre az I—IV. o., a természettudományiakra pedig a III—IV. o. tanulóit. Ezzel nemcsak a résztvevők száma emelkedett jelentősen, az irodalmi üléseken átlagosan 50—60 tanuló vett részt, hanem valami olyan frissesség, közvetlenség tört be a most már második éve megújhodásáért küzdő önképzőkörbe, amilyenre nem is számítottunk. Az irodalmi önképzőkör az év során részben a régi magyar műveltség, társadalmi és gazdasági élet főbb korszakait tárgyalta a magyarság kialakulásától a reformációig, részben pedig Ady, Sinka, Kodolányi, Németh László és Kossuth egyéniségével és életművével foglalkozott. Az előadásokat mindig bő irodalmi szemelvények felolvasása és költemények előadása egészítette ki. Az I—IV. o. bevonásától kezdve a diákélet egy-egy égető kérdését is megvitattuk: Az önképzőkör célja, A kis- és nagydiák viszonya stb. A bevezető előadások és a vita során nem egy alsós diák tűnt fel olvasottságával, világos fejtegetésével és határozott állásfoglalásával. Az alsósok kedvéért megint bevezettük a népdaléneklést, sőt a zsoltárok helyes ütemű éneklésének gyakorlásával is próbálkoztunk. Zeneszám — mivel az ifjúság a ma már általános rádiózás miatt egyre kevésbbé foglalkozik zenetanulással — mindössze egy ízben szerepelt a műsoron. Az önképzőkör az idei évfordulók alkalmából három ünnepélyes ülést tartott: egyet Ady, egyet Kossuth emlékére, egyet pedig Herczeg Ferenc tiszteletére. Ebben az évben is résztvettünk az iskolai ünnepélyek rendezésében. A természettudományi szakosztály ülésein a természettudományoknak jóformán minden ágából hangzottak el előadások: a vegytanból a vegyi elemzésről és a vasöntészetről, a repülés köréből a zárttéri mikrofilmes modellekről és a repülés háborús alkalmazásáról, a természettanból az elektromágneses hullámokról és a Röntgen- sugárról, a a természetrajzból és élettanból az emberi szervezet és a baktériumok kapcsolatairól, az öregedésről és a sejtfalás összefüggéséről, vérbajról, a vitaminokról, a növényi levél életműködéséről s a fehérjék és a vércsoportok jelentőségéről. A szakosztály egy ülésen Brassai Sámuelről emlékezett meg, egy alkalommal pedig földrajzi és technikai tárgyú oktatófilmeket mutatott be. A természettudományi szakosztály egész éven át nagy súlyt fektetett a szemléltetésre és a kísérletek bemutatására, úgyhogy minden egyes ülését a legnagyobb gyakorlatiasság jellemezte. Egyáltalán a természettudományi szakosztály munkaközösségét sokkal tisztultabb szakérdeklődés és hivatástudat jellemezte mindvégig, mint az irodalmi önképzőkört. Az irodalmi és a természettudományi üléseken a következő tanulók adtak elő, illetve tartottak bevezető előadást: (a nevek utáni számjegy az előadások számát jelzi) VIII. o.: Dabóczy Ödön (3), Egyed János (2), Feszt György (4), Kovács András (4), Nagy Pál(l),
