Református Kollégium, Kolozsvár, 1942
29 dr. Bíró Sándor a hűségről, dr. Mezei Mihály tanfelügyelő az örömről, v. Tóth Imre a hitről, dr. Gönczy Lajos teológiai igazgató — összefoglalva a két sorozatot — megmutatta a test és lélek szerint való élet különbözőségét és a lélek szerint való életre hívta fel az ifjúságot, hogy legyenek tökéletesek a Szentlélek által. Nagy András teológiai tanár arról a munkáról beszélt, amelyet a megtért ember végez, mert az Istenben való élet nem tétlenségben, hanem a hálából fakadó jó cselekedetekben folyik. Az istentiszteleteket az iskola dísztermében tartottuk, és azon a III. o.-tól kezdődően az egész ifjúság és a tanári kar vett részt. Két ízben úrvacsorát is osztottunk, amikor Kovács Zolltán igazgató-helyettes és v. Tóth Imre ágendáztak. Az istentiszteleteken az Ige minden ifjúhoz személy szerint szólott, éppen ebben a mindenkihez való szólásban benne van az a veszedelem is, hogy azt ne magunkra, hanem másra vovatkoztas- suk. A bibliaórákon ezen akartunk segíteni, meleg testvéri közösségben mutatva meg azt, hogy az Ige egyenesen hozzánk szól, hogy Isten személy szerint ismer, megítél és szabadít meg minket. Kilenc csoportban tartottunk bibliaórát. A III. a. és III. b. osztályok kivételével, ahol 2 teológiai hallgató vezette az órákat, mindenütt a tanári kar tagjai szolgáltak ebben a munkában. így a III. c.-ben az osztályvezető Sándor Ferenc, a IV. b.-ben az ugyancsak osztály- vezető Bodrogi János, a IV. a.-ban, a VI. és VII. osztályban Tóth Imre, az V-ben Nagy Géza és a VIII-ban dr. Biró Sándor. A bibliaórákon szokatlanul sokan, többnyire az egész osztály résztvett, úgyhogy az átlagos szám eléri a harmincat. A bibliaórák perselypénzét a szórványmisszió céljára használtuk fel: 8 bibliát és 15 énekeskönyvet vettünk. Az alsóosztályosok részére vasárnapi iskolát tartottunk. Végre elértük azt, hogy nem szorultunk idegen segítségre, mert bár 9 csoportunk volt, mindeniknek jutott nagyobb diákvezető, sőt kisegítő is. 12 olyan ifjú volt, aki vagy a múlt, vagy ebben az iskolai évben résztvett vasárnapi iskolavezető tanfolyamon. Ezek nagy buzgalommal gyűltek össze szombat esténként és készültek elő a vallástanár irányítása mellett a másnapi tanításra. Öröm volt látni, hogy nemcsak VIII., hanem VII., sőt VI. és V. osztályos fiúk is bekapcsolódtak a munkába úgy, hogy az eljövendő évekre előre biztosítva van a vezetők kérdése. Vasárnapi iskolát vezettek: Béres Gábor, Józsa János, Kádár János, Králits László, Szabó László, Vásárhelyi József VIII. o., Kovács András, Egyed János, Pinczés Gyula, Vásárhelyi Boldizsár VII. o., Benkő Sámuel és Gáspár Pál V. o. tanulók. A perselypénzt ugyancsak a szórványmisszió céljára használtuk fel. A szórványok közül különösen Apahida, Zsuk, Kötelend, Szent- mihály, Sárd, Szentpál, Topaszentkirály, Hosszúmacskás községeket keresték fel szórvány-misszióban dolgozó fiaink több ízben, hogy ott Igét hirdessenek, vasárnapi iskolát tartsanak, bibliaórát vezessenek s vallást, sokszor történelmet, sőt írást-olvasást tanítsanak.
