Református Kollégium, Kolozsvár, 1942
4 szava állandó hatással volt a szelidlelkű fiúra még idősebb korában is, és egész életére rányomta bélyegét. Mindezek a hatások a pályaválasztásánál irányítólag hatottak reá. A gazdasági és jogi tanulmányok iránt érdeklődött különösebben. A kolozsvári egyetemen a jogra iratkozott be, de állandóan foglalkozott gazdasági tanulmányokkal is. Majd leszolgálta az ön- kéntesi évét. Ezután pedig az édesanyja kívánságára otthon maradt gazdának, átvevén a családi bírtok kezelését. Mint fiatal gazda nagy lelkesedéssel fogott munkájához. Új, modern utakon akart haladni, hogy ebből az ősiből, mely szüleinek és nagybátyjának, Péchy László gyalui főszolgabírónak közös birtokából állott, többet produkáljon. Talajjavítás, műtrágyázás, árkolás, váltógazdálkodás, fajállatok nevelése, szaporítása állandóan foglalkoztatta. Gazdasági módszerébe, elgondolásába be akarta vonni a falusi embereket is. Tanácsokkal, utasításokkal állandóan tanította, sarkalta és így emelni akarta a régi gondolkozású falúsi gazdákat. Igaz, a legtöbbször nem nagy megértéssel. Gazdasági folyóiratokat járatott, a gazdasági szakkönyveket állandóan tanulmányozta, de szépirodalmi műveket is állandóan olvasott. Általában sokat olvasott, látogatói nem egyszer találták félrevonulva, kedvenc könyvei közé bújva. Mint fiatal korában, úgy későbben sem szerette a zajos, nagy társaságot, zárkózottsága végigkísérte egész életén. Látogatóit nagyon szívesen fogadta, komoly kérdésekről, gazdasági és politikai problémákról beszélgetett el velük. De a politikai élet mezején sohasem akart szerepelni. Többször megfordult Deésy Gyula gyalui ref. esperes vendégszerető házában, hol a fiatalok vidám társaságában sok kisleánynak megremegtette a szivét szellemességével és délceg termetével. Ö azonban nem kereste a társaságot, a hívásoknak is ritkán tett eleget. Ez a zárkózottsága lassan-lassan emberkerülővé tette, mely fokozottabban vett rajta erőt, mikor egy nem megfelelő házasságot az édesanyja ellenzett és keresztülhúzott. A szerető fiú a nagyon szeretett édesanya kívánságára, tiltakozására le is mondott e házasságról, de egyúttal örökre lemondott a családalapításról is. Ettől az időtől fogva még visszavonultabb életet élt és valóságos búskomor lett. Míg eddig néhány családhoz eljárogatott, ezután még a meghívásokat is visszautasította. Teljesen a gazdálkodás gondjaival igyekezett elfoglalni magát. A nagyon szeretett állatai s a mezők évenkint megújuló termései hoztak pillanatnyi örömet életébe. Érzékeny lelkét még jobban megviselte aztán szüleinek elveszítése, majd a nagy összeomlás, az impériumváltozás. Lelkileg összeomlott. Majd teljes letárgia vett rajta erőt. Elhanyagolta külsejét, házatáját. A gazdálkodásban sem találta már örömét. Rendelkezett, utasításokat adott a cselédségnek, de már a személyes vezetést tehernek érezte. Lassan-lassan román nemzetiségű udvárbírója vette át az egész gazdaság vezetését, ő lett a gazdasági mindenes, egyúttal a román hatóságoknál ő intézte az udvar ügyeit s védelmezte a gazdaság zavartalan menetét. Majd ennek felesége vette át háza és konyhája vezetését. Elgondolható, mi ment végbe itt a föl-