Református Kollégium, Kolozsvár, 1941

8

Még azon évben Budapestre költözött és elfoglalta tanári állását az ottani református gimnáziumban, majd később nagyértékü irodalmi munkássága elismeréséül a magyar kormány egyetemi tanári állással s a lehető legnagyobb kitüntetésekkel halmozza el.

Alma materéhez, kollégiumunkhoz hűséges szívvel ragaszkodott haláláig és ennek bizonyságául kollégiumunknak hagyta végrendele- tileg nagyértékű könyvtárát. Drága örökség ez, de hagyott ennél drágább, maradandóbb értékű örökséget kollégiumunkra: hagyta örökségül nejnes élete példamutatását, a munka, kitartás kötelezettségét, a nemes eszmények utáni olthatatlan vágyát s mindenek felett nemzete nagyjai szellemi javainak méltóképen való megbecsülését.

Csűry Bálint emlékezete

(1886— I94t.)

Egy év távolságából még nagyobbnak látjuk és érezzük azt a veszteséget, amely a magyar nyelvtudománynak nem túlságosan népes táborát Csűry Bálint váratlan halálával érte. Mint mikor egy váratlan kemény ütés fájdalma is igen gyakran nem jelentkezik azonnal, csak jóval későbben, de azután még hónapok, évek múlva is sajgat. A magyar és finnugor nyelvészetnek volt a tanára a debreceni egyetemen; a magyar nyelvészetnek volt a művelője, legfőbb gondja a népnyelv búvárlása volt, munkásságának legértékesebb, leginkább irányt mutató része ebbe a körbe tartozik. Tudományos munkásságának számbavételét, méltatását és értékelését elvégezték a szakemberek1, ők állapították meg, hogy halálával mekkora hézag támadt a magyar nyelvtudomány művelői sorában, hogy milyen veszteséget jelent korai elmúlása a népnyelv-kutatás terén. De nékünk is meg kell róla emlékeznünk, mi is just formálunk hozzá, mert 23 éven át a mi kollégiumunk főgimnáziumának volt a tanára, 1909-től kezdve 1932-ig, Debrecenbe távozásáig. Ha az első indítást a nyelvtudomány terén az egyetemen nyerte is, nyelvtudóssá mégis a mi falaink között, a könyvtár csöndes szobáiban fejlődött.

Csűry Bálint 1886. február 13-án született Egriben, Szatmár vármegyében. Édesapja Miklós, édesanyja Kádár Julianna volt. Hatan voltak testvérek, négy fiú, két leány: Zsigmond, Julianna, Bálint, Miklós, Emma és István; a legkisebbik az első világháborúban az olasz harctéren elesett, az ő nevét örökölte Bálint egyetlen fia, István. Elemi iskolába szülőfalujában, Egriben járt, ebben a szín*) L. Balassa Iván Csűry Bálint irodalmi munkássága. Magyar Nyelv XXXV11. 1941. 74 - 82.-SzabóT. Attila : Csűry Bálint. Magyar Nyelv XX XVII. 1941. 65-74. 1.