Református Kollégium, Kolozsvár, 1941
5 tervezett házasságnak, hogy elég volt a poétákból, elég volt egy sütetből egy lepény. Gyulainak nincs semmi állása, miből fognak megélni ? Szendrey Júlia azt ajánlotta, hogy nézzen Gyulai utána valami állásnak. Efeletti gondjai, aggodalmai, a fészekrakás gondjai között a Gondviselés idevezeti az útját Gyulainak, aki itt arról értesül, hogy épen üresedésben van kollégiumunkban egy latin-magyar nyelvi tanári tanszék. Beadja az állásra pályázatát és 1858. június 5-én az előljárósági gyűlésben az igazgató Takács János bejelenti, hogy az egyházi főhatóság az üresedésben levő magyar-latin nyelvi és irodalmi tanszékre Gyulai Pált választotta meg. A bejelentés a jegyzőkönyv szavai szerint „kedves tudásul szolgál“. Négy esztendőn át tölti be Gyulai Pál az elnyert tanszéket a kollégiumban, 1858-tól 1862-ig. Ez az idő súlyos megpróbáltatás ideje volt magyar hazánkra s benne protestáns egyházunkra egyaránt. Teljes erejében dühöngött a Habsburg abszolutizmus, leverve a forradalmat. Köszönhettük, hogy iskoláinkkal élni hagytak. Csendesen kellett lennünk, minthogy a hatalom szemében úgyis szálka voltunk magyarságunkkal, kálvinista hitünkkel. Állandóan rettegésben kellett élnünk, mikor veszi észre az általa reánk erőszakolt tantervtől eltérő tantervűnket, amely tantervűknek célja volt elnémesíteni iskoláinkat, továbbá olyan anyagi követelésekkel terhelte egyházunkat, amely alatt összeroppantunk volna. Erre az időre esik azután egy másik veszedelmes támadása a hatalomnak ellenünk, az u. n. pátens megjelenése, amely legdrágább kincsünktől, önkormányzati jogunktól akart megfosztani 1859-ben. Ezekre a nehéz időkre esik Gyulai Pál tanári szolgálata kollégiumunkban. És Gyulai Pál híven teljesítette kötelezettségeit. Tanítványai szerették, tisztelték, mert atyailag bánt velük, bár egyikmásik, amint az történni szokott, visszaélt a jóságával. Tanártársaival. a már említett Takács Jánossal, Sárkány Ferenccel, Sámi Lászlóval, Nagy Ferenccel, Szabó Károllyal meleg, bizalmas barátságot tartott. A szorosan vett tanítási teendők mellett vállalnia kellett valami más iskolai u. n. officiumot, tisztséget. így pár éven át végeznie kell a számadás-vizsgálat teendőit, ami nem kis munkát jelentett ebben az időben, amikor még nincs elválasztva teljesen a kollégium vagyona a kolozsvári egyházközségétől. Mint kollégiumi tanár tagja az egyházközség kormányzó testületének, a domesticum consisto- riumnak s buzgón részt vesz ennek a gyűlésein, sőt egyik gyűlésen a jegyzői teendővel bizatik meg. Mindjárt az első évében szolgálatának megbízza a kollégium hatalmas nagy könyvtárának kezelésével és itt egészen új rendet hoz be a könyvek beszerzése, köt- tetése, gondozása dolgában, majd a második évben gondjába veszi az ifjúsági olvasóegylet vezetését. Természetesen részt vesz Kolozsvár szellemi, kulturális élete mozgalmaiban. Ekkor még nincs felállítva az egyetem s a kollégiumok tanárai az irányítói Kolozsvár kulturális életének. Munkás tagja az Erdélyi Múzeum Egyletnek, Kriza Jánossal részt vesz a Vadrózsák összeszerkesztésében. Ez időre esik beválasztása a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé s tanársága alatt írja meg örökértékű nagy munkáját, a Katona József
