Református Kollégium, Kolozsvár, 1914
— 5 — munkája szerint! Tedd őket olyanokká, mint a labda és mint a polyva a futó szél előtt! Mireánk pedig tekints alá kegyelmesen ! Áldd meg és vezesd fegyvereinket: vezesd diadalról diadalra zászlóinkat! Add a harctéren testvéreinknek, fiainknak az ősök rettenthetetlen bátorságát; adj nekik erőt, kitartást; add megismerniük, hogy a harcmezőn feltámadás és élet vár reánk, a kicsinyhitüség, a gyávaság: szégyenletes és gyalázatos halál! Cselekedd, hadd bontakozzék ki ború- lataiból s tündököljön régi fényében a magyar dicsőség napja •' Hadd érezzük szüntelen : a seregeknek ura velünk van, erős várunk nekünk az Isten ! E véres és nehéz napok hadd tanítsanak meg tenálad keresni és találni oltalmat, menedéket; tanítsanak egyetértésre, szeretetre; hadd megtanulnunk: „mint a faág vész idején: egymás mellett egymásra borulni.“ És a nehéz harcok után hadd jöjjön el a termékeny, áldásos munkával és gyümölccsel gazdag béke csendje, amikor minden seb begyógyul, minden vérveszteség megtérül, minden gondolat szabad lesz, amikor téreinken és utcáinkon irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást falaink között. így áldd meg az előttünk álló új évet, amelynek munkáját a benned vetett hittel és bizalommal a mai nappal, ime, megkezdjük. E nagy és súlyos idők hadd tanítsák e hajlék ifjú népét nagy erényekre; hadd töltsék el lelkét nagy eszményekkel, hogy ha eljön hozzájuk is az élet hivó szava, hadd tegyenek életükkel bizonyságot arról, hogy megértették, hogy szivükbe vésték: a haza mindenek előtt! Oh jövel, áldd meg az új esztendőt kegyelmedből, Úr Isten, e szent Jehova Isten! — Ámen.
