Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
II. A szép ifjúság. Iskolai évet megnyitó beszéd. Irta és 1913. szept. 6-án elmondotta Kovács Dezső igazgató. Méltóságos és főtiszteletű, püspök úr, mélyen tisztelt közönség, kedves ifjúság! Midőn mint az intézetnek ez idő szerint való igazgatója ebben az ünnepélyes órában, az elhangzott ének fönséges akkordjaitól és az imádság gondolataitól megilletődve tisztem szerint felszólalok, mindenek fölött elöljáróságunk és tanári karunk nevében mélyen érzett hálás köszönetét mondok a mélt. és fötiszte- letű püspök úrnak és az igazgatótanácsi küldöttség m. t. tagjainak, akik itten való kitüntető megjelenésükkel ünnepünk fényét és jelentőségét magasan kiemelik a megszokott keretekből. Mi úgy érezzük, méltóságos és főtiszteletű püspök úr, hogy ünnepünkön való megjelenése egyetemes egyházunk nevében nem csupán nekünk szól, hanem velünk együtt annak a három és félezer gimnáziumi tanulónak, akik velünk együtt a hét erdélyi ref. testvérkollégium falai között e napokban egybegyülekezik és segedelemért az ének és imádság szárnyain az isteni gondviseléshez fordúl, mint mi, az ő testvéreik, az isteni gondviseléshez megille- tődött buzgó lélekkel segedelemért, erőért és szerencséért fohászkodik, hogy ép testtel és ép lélekkel meg tudjon felelni azoknak a gyönyörűséges és kemény kötelességeknek, amelyeket református magyar anyaszentegyházunk az ő ifjú nemzedékétől megkövetel, amelyeket tőle az Isten, a haza és az emberiség nevében elvár. És ez büszke örömmel és egyúttal mély hálával tölti el a mi lelkünket. Hálás köszönetét mondok a kolozsvári ref. theologia nagyérdemű képviselőjének, valamint a testvérintézetek, az unit. kollégium, a felsőbb leányiskola és leánygimnázium képviselőinek, tanárai-
