Református Kollégium, Kolozsvár, 1913

34 magateremtette és magának szolgáló szerephez juttatta a világ­politikában. Mátyás óta nem volt magyar ember, aki önállóan vett volna részt a világpolitikában úgy, hogy saját országa élén állva annak érdekeit a világtörténelem nagy fejleményeihez tudatosan kösse. Bethlen után sem volt több ilyen Rákóczi Ferencig s aztán Kossuth Lajosig. A hanyatló magyar imperiálizmus utolsó erőteljes fellobbanását láthatjuk a Bethlen Gábor hadakozó tetteiben. De lett ezeknek más eredménye is. Ki ne tudná, hogy az ő három felkelése mentette meg Magyarországot attól a sorstól, amely épen abban az időben érte Csehországot! Magyarország állami önálló­sága s ebben a vallásszabadság ügye Bethlenben találta legerősebb és legtöbb sikert aratott nagy védelmezőjét. E védelmező-szerepben áll az ő hadakozásainak és kifelé való hatásának Erdélyre és a magyarságra vonatkozó nagy jelentősége. Ez a védelmező-szerep s az abból folyó érték azonban már nagyrészt a történelemé. Közvetlen hatását mi már nem érezzük s csak a történelmet boncolgató elme ismeri fel bennük a fejlő­désnek egy szükséges láncszemét. Közelebb fekvő és könnyebben is érthető Bethlen Gábornak az a ténykedése, amelynek hatásai nem mentek túl országa hatá­rán, hanem Erdélyt akarták egy fejlettebb, jobb, a nyugati orszá­gokhoz hasonlatosabb állammá tenni. Ebben az ő országépítő mun­kájában kell keresnünk nevének reánk is fényt ragyogtató nagy értékét, sohasem szűnő hatását. Kedves ifjúság! Erdélynek története nagyon sok vonásában különbözik Magyarország többi részének történetétől. Itt — Kelet és Nyugat szélén — többféle nép, többféle műveltség, egymással sokszor ellentétes érzelem és gondolkozás gyűlt együvé. Maga a magyarság is a történelem folyamatában két egészen különálló renddé, ahogy régebben mondták: nemzetté alakúit. A nyugati vármegyékben lakó magyarság és a keleti hegyek zord vidékeire húzódott székelység külön nemzetet alkotott, egészen más szerve­zettel, életmóddal, szokásokkal. A magyar nemzet a magyarországi­hoz hasonló keretek között olyanná fejlődött, mint az Alföld magyar­sága. A székelyek azonban megtartották régi ősi szervezetüket s inkább a keleti népek életmódjához hasonló rendben és szokások között éltek. A hegyes vidékeket benépesítő oláhok műveltségben elmaradva nem emelkedtek felül a nomád életen s keleti vallásuk révén a balkáni szlávok művelődési hatása, de egyben minden

Next

/
Thumbnails
Contents