Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
23 pedig nem a sokoldalú tudást, hanem a sokoldalú érdeklődést tűzi ki.1 Danisén a műveltség fogalmára nézve legjellemzőbbnek találja, hogy „a műveltség nem kívülről származik, hanem belülről nő ki;“ „a belső ember növekedése által keletkezik.“1 2 Szóval a tanulás materiális oldalánál fontosabb a formális, bár a kettő együtt jár. Fontosabb, hogy az Én reflexió-foka emelkedjék, mert csak így lesz az Én értékesebb. „Az Én reflexió-foka — Böhm Károly szerint is — nem a tárgy terjedelmiben észlelhető, melyet felölel, hanem saját maga intenzív gyarapodásában.“3 Az Én alkatának intenzív gyarapodására, a reflexió-fok emelésére pedig az a tanulás, az az ismeretszerzés vezet, mely aktiv, teremtő munka, mint amilyen az igazi megismerés, vagyis megélés, a magáéból való utánateremtés, ahogyan Böhm Károly hívja, mert csak ez alapul az öntét önfenntartásán, ez jár „az öntét gyökereinek megrendülésével“,4 egyébként csak cgy-egy ösztönhöz van kötve s nem szívódik fel az egész Én szervezetébe s nem válik annak igazi éltető elemévé. Csak így kiséri az objektiv kialakulásban való gyarapodást, tehát a tanulás anyagi eredményét, megfelelő gyarapodás az Én subjektiv alkatában, vagyis formális képzés. A tanítás célja tehát a reflexió-fok emelése, az én alanyi alkatának gyarapítása. A műveltség magas reflexió-fok, a müveletlen- ség alacsonyabb reflexió-fok. Tehát sem a görög tanításnak nem az a célja, hogy a tanulót annak tudatával boldogítsa, hogy kétféle aoristos van, u. in. első és második, sem a chémia-tanításnak, hogy a vizet abban a felemelő tudatban igyuk, hogy az nem víz, hanem H2 0; a központi cél minden disciplinában a reflexió-fok emelése. Van-e most már valami szerepe a nyelvtudománnyal való foglalkozásnak a reflexió-fok emelésében ? Mert ebben van a nyelv- tudománynak pedagógiai fontossága. Ha az ismeretszerzés olyan, amilyennek föntebb leírtuk, tehát megélés, a magáéból utánateremtés, akkor természetesen van. Tehát ha helyesen tanítják és tanulják, akkor van ; ha helytelenül, akkor nincs. De ha helytelenül tanítják, akkor nemcsak a nyelvtudománynak, hanem egyéb tudománynak sincs ebben szerepe, tehát pedagógiai haszna. 1 W. Rein i. m. 85. 1. 2 Paulsen: Pädagogik, 214—15. 2 Böhm Károly: E. és V. III. 120. 1. * Böhm K. E. és V. II.; 94. és 192-3. 1.
