Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
150 Köszönjük neked, oh életnek kútfeje, köszönjük neked az életet. Drága kincsünk nekünk, legdrágább mindazok között, amikkel itt e földön bírunk és oly bizonytalan, oly hamar tovatűnő, mint az árnyék, amely nagy hirtelenséggel egy szem- pillantás alatt odalehet s ezért oly édes a világosság és olyan jó nekünk a mi szemeinkkel nézni a napot. Oh legyen áldott a te szent neved, hogy minket megtartottál, hogy megőrizted életünket s leteltével az esztendőnek hálaima zeng feléd ajkainkról életünk megtartásáért. És hála, hála neked, hogy akiknek szent akaratodból el kellett veszteni e földi életet, a lelkes, buzgó tanárnak, a szép reményekre jogosító, kedves tanítványoknak, hála legyen neked, hogy annak karjain hajthatták fejüket halálos álomra, aki a feltámadás és az élet és akiben valaki hiszen, ha meghal is örökké él és ha földi házuk itt elromlott is, épületük vagyon tenálad a mennyei hajlékokban s akik teben'ned haltak meg, boldogok, mert megnyugosznak az ő fáradalmaik után és az ő tetteik jutalma követi őket. És akiket megtartottál az életben, áldunk téged, hogy megőrizted testünk erejét, egészségét, hogy testünk erejét használva munkálhattunk a lélek örökkévaló kincseiért és áldunk téged, hogy adtad nekünk a léleknek amaz erejét, amelynek általa győzedelmeskedni tudtunk a test indulatain, szenvedélyein. Legyen áldott a te szent neved, hogy győzedelmeskedni tudtunk a kisértések felett is, mert ott leselkedett a bűn az ajtó előtt, hogy megejtsen, hogy hatalmába kerítsen, ott leselkedett csábító szavaival, hízelgő beszédével, hogy a te parancsod követésétől eltérítsen, hogy áthágjuk a te szent törvényeidet: oh legyen áldott a te szent neved a győzedelemért; mert neked köszönhetjük, akinek szövétnek volt a te beszéded és világosság az evangéliumi tudomány, hogy a te világosságod által lássunk szüntelen világosságot. Áldunk téged és magasztalunk, hogy az Ur Jézus Krisztus volt az elmúlt évben is lelki életünk vezére, hogy az Ur Jézus Krisztus lelkét, szellemét magunkévá téve, felöltözzük a szeretetet, mely a tökéletességnek kötele, hogy ez a szeretet hassa át szivünket, minden szavunkat és cselekedeteinket vezetőknek és növendékeknek, tanítóknak és tanítványoknak és e szeretet által megelevenedjenek a holt, hideg betűk és a rideg szakaszok életet, melegséget nyerjenek, hogy a különböző ismereteket és tudományokat az evángélium fénye által megvilágítva vetítsük a bontakozó lelkekre.
