Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
intézett levelében kijelenti, hogy bár Célja és szándéka teljes buz- gósággal személyesen résztvenni a közgyűlés tárgyalásain, de előre is kijelenti, hogy valahányszor elháríthatatlan akadályok miatt kénytelen elmaradni valamelyik közgyűlésről, mindannyiszor kötelességének tartja 50 irtot beküldeni az egyházkerület özvegy-árvái alapja javára. A közgyűléseken való szereplése mindig irányító befolyással volt a tárgyalásokra, különösen vagyoni ügyek tárgyalásánál és e téren is igen sokszor látta s tapasztalta nagy hasznát az egyház hatalmas szaktudásának. Különösen két kimagasló- szereplése az, ami emlékezetessé teszi a távol lakott, de velünk együtt érző testvérnek egyházkerületünkben való szereplését. Egyik a kamarai javadalom ügyében folyt per kedvező befejezése, a másik az egyházkerületi vagyoni konszolidáció ügyében javaslattételre kiküldött egyházkerületi hetes bizottság keretében való működése 1898-ban. A kamarai javadalmat illetőleg az 1881 iki egyházkerületi közgyűlés köszönetét szavazott gróí Bánffy Miklós főgondnok és Hegedűs Sándor országgyűlési képviselőnek azért a buzgó munkásságért és hathatós közbenjárásért, mellyel az évtizedek óta húzódó per kedvező és békés befejezését, a perközti megegyezés létrejövetelét lehetővé tették. A megegyezés eredménye az, hogy7 azok az egyházközségek és kollégiumok, melyek a fejedelmek által önfenntartási jövedelműi adott s időközben megvont kincstári sójavadalom kárpótlásáéi addig alig több, mint évi 3000 irtot élveztek összesen, 1882-től kezdve évi 14 ezer frt javadalomra tettek szert. Ezen a címen kollégiumunknak is évenként 3600 K állandó és örök időkre biztosított jövedelme van. Az 1898-ban választott egyházkerületi hetes bizottság Hegedűs Sándor indítványára küldetett ki azzal az utasítással, hogy az egyházkerület megrendült vagyoni és jövedelmi egyensúlyának helyre- állítására és állandó biztosítására tervet és javaslatot terjesszen a következő évi közgyűlés elé. Mint annak a bizottságnak az előadója tehetek tanúságot arról, hogy fontos küldetését Hegedűs Sándor a legkomolyabban fogta fel s roppant elfoglaltsága mellett is nagy önmegtagadással és lelkiismeretességgel érvényesítette nagy tudását és gazdag tapasztalatait a bizottság tárgyalásaiban s mikor elfoglaltsága miatt maga nem jöhetett le Kolozsvárra valamelyik tárgyalásra. kérte a bizottságnak Budapestre való összehívását azzal, hogy a felmerülő költségeket egészen magára vállalja. A bizottság hatalmas, emlékiratszerü munkálatát az 1899-ik évi közgyűlésre 78
