Református Kollégium, Kolozsvár, 1912

7.5 És Hegedűs Sándor, mint boldog atya, mint mintaszerű családfő, mint megszámlálhatatlan rokonnak, ismerősnek s ismeretlennek, aki csak hozzá folyamodott támogatásért: jótevője, folytatta azt a fáradhatatlan munkás és áldásos életet, melyet kora ifjúságában megkezdett és amelyben lankadást, pihenést nem ismert. Nem rajzolom fényes pályafutását, mely fokról fokra, emelte öt hatalom­ban, gazdagságban, az emberek elismerésében és megbecsülésében, mig elérte a legmagasabb fokot, hogy a királynak tanácsadója, minisztere lett. É magas állásába is önmegtagadással lépett, mert emiatt igen jel jövedelmező állásait hagyta el, melyekben munkás­sága a teljes és feltétlen erkölcsi elismerés mellett fényes anyagi méltánylásban részesült. De ő nem nézte az áldozat nagyságát, ha meggyőződött arról, hogy hazájának szolgálatot tehet a kereskedelem­ügyi miniszteri székben. Az országgyűlés 1899. évi március 22-én tartott ülésében mondotta el miniszteri programmbeszédét.1 „Ez a beszéd úgy külalak, mint béltartalom tekintetében valódi remekmű“ írja egyik fővárosi lap s valóban oly gazdag perspektívát nyit Magyarország gazdasági fejlesztésének irányára és eszközeire, mely méltán a legszebb reményekkel kecsegtetett s az új miniszter iránt általános bizalmat keltett. A programmbeszéd felöleli a kereskedelmi tárca összes nagykiterjedésű és sokoldalú ágait: a közlekedést, ideértve úgy a közutakat, a postát, távírdát és távbeszélőt, a vas­utakat és a hajózást, épúgy mint a kereskedelmet és ipart, utóbbi téren főleg az iparoktatásra és iparfejlesztésre helyezvén a leg­nagyobb súlyt, mint amelyek a legfőképen elömozdítandók avégböl, hogy Magyarország egyoldalú mezőgazdasági helyzetéből kiemcl- tessék s a modern kulturállam igényeinek megfelelhessen. De emellett különösen hangsúlyozza az összes nemzetgazdasági ténye­zők harmonikus közreműködésének szükségét, „mert egy nagy monarchia szükségletei, a magyar államnak nagy követelményei és egy müveit társadalom nagy igényei állanak előttünk. Ezeknek ki­elégítését csakis a nemzetgazdasági tényezők harmonikus, termé­kenyítő, egységes fejlesztése által lehet elérni“. Gazdag programmjának keresztülviteléhez teljes erővel és ifjúi lelkesedéssel kezdett. Első sorban a személyes tájékozódást, a köz­vetlen szemléletet tartotta legfőbb kötelességének. Törökországba ment, hogy külkereskedelmünk fejlesztése terén személyes tapasz­1 Nagy Ferenc; Kmlékbeszéd,

Next

/
Thumbnails
Contents