Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
60 ügyeleti beosztás szerint kiválasztják a szobáikat a jurátusok úgy, hogy a két felső sorra 3—3, az alsó sorra egy jurátus essék. Azután a kontra összehívja a diákságot „ szobafogás “-ra. Mikor összegyűltek, a kontra kihirdeti, hogy a jurátusok melyik számú szobákat foglalták le. A fennmaradó szobák közül az osztályok idősebbsége s az egyes osztályok tagjai közül érdemsorozat szerint választanak szobát a diákok. Első sorban a másodéves jogászok^ azután az első éves jogászok. Ritka eset, hogy a szobafogásban a másodéves bölcsészek is sorra kerülnének. A szobafogás után véglegesen megállapítja a kontra a kohábitációt, ha az eddigi megállapodáson változtatni kell, mert a szobák nagysága szerint változik a szobalakók száma is. Délután a kitűzött időben kiáll a pápa az első emeleti áltányra, s hatalmas hangon elkiáltja „dislokáció!“ Erre megkezdődik a költözködés. A fiúk mint a hangyák hurcolják ágyaikat, ládáikat, székeiket s egyéb holmijukat egyik szobából a másikba. A szűk gangokon sokszor megtorlódnak az összetalálkozó teherhordók, van kiabálás, nevetés, sírás is itt-ott, ha egy-egy újonc nem tud elég gyorsan kimozdúlni a régi fészkéből, egy-egy erőszakos új lakó kidobja holmiját a gangra, szalad a sértett fél a kontrához, ki a pápával, az appáritorral és a cursorral mindenütt jelen van, igazságot szolgáltat, rendet teremt, míg egy-két óra alatt elcsendesülnek a gangok, a költözés külsőleg bevégződött, most már mindenki a szobájában csendesen rendezgeti, diszítgeti az egy évre való otthonát. Este nyolc óráig mindenki készen van már a rendezéssel, az órák még csak másnap kezdődnek meg, a fáradság az ágy felé vonzaná, különösen az apróbbakat, de 9 óráig, míg a lustrálás meg nem volt, senkinek sem szabad lefeküdni. De végre hosszadalmas csengetés hallszik, itt az esti 9 óra, minden szobát szellőztetni kell 10 perc hosszáig. Szellőztetés után sorra járják a szobákat a soros jurátus és az appáritor, akik egy-egy hétig vannak szolgálatban, hogy azután más esküdt és más diák váltsa lel őket, míg nehány hét múlva ismét reájuk kerül a sor. A lustrálók minden ■ szobába beszólanak ezzel a kérdéssel: „Itthon vannak az urak?“ Tehát csak a jogászokat és a bölcsészeket, egyszóval a diákokat veszik számba, akiket megillet az „Úr“ címzés. Az alsóbb osztályosok otthonlétét csak a szobafőnökök veszik számba s kinnmaradá- suk csak akkor kerül a kontra elé, ha a kollégiumból távol vannak s a vigil-cédula igazolja, hogy kapuzárás után jöttek be. Az osztályo-