Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
50 szóltak hozzá, azt hamarább és gyorsabban megértette, mint a mások beszédét. “ II. Hegedűs Sándor 1854. év szeptemberében lépett a kolozsvári kollégium kötelékeibe, mint első elemista; az öccse, István, egy évvel később lett kollégista s azontúl egy évi különbséggel mindig együtt folytatják iskolai tanulmányaikat. Három évig az elemibe járnak, hat évig a gimnáziumba, két évig a kollégium filozófiai tanfolyamára s két évig ugyanebben az intézetben a jogi tanfolyamra. Mikor tanulni kezdettek, ugyan három éves volt a filozófiai tanfolyam, de időközben az elemi négy osztályúvá fejlődött s a filozófia szállott le két évre. így ők egy évet nyertek az egész kollégiumi tanulásuk alatt. Ez a 13 év a kollégiumi tanítási és nevelési rendszer teljes átalakulását foglalja magában. A szabadságharc utáni első években az abszolút kormány teljesen lehetetlenné akarta tenni a szabadelvü- ség melegágyait, némely iskoláinkban, pl. Nagyenyeden, az 1849-iki pusztulás miatt is, de a kormány tilalma miatt is, teljesen szünetelt a tanítás. Kolozsvárt a folytonos gáncsokkal és mesterséges akadályokkal küszködve bár és a tanítványok erősen csökkent létszámával, de szünet nélkül tanítottak. Az évszázadokon át kialakúit tanítási rendszerünkkel alig egyeztethető, bár egyébként — az egyház s a nemzet érdekeinek szempontjaitól eltekintve — igen jeles, reánk erőszakolt Thun-féle tantervet alkalmazta kollégiumunk is, míg az 1860-ban készített s 1862-ben életbeléptetett új szervezet, amely felhasználta ugyan a Thun-rendszer alapján szerzett tapasztalatokat, mégis a református iskolák történelmi hagyományainak tiszteletbentartásával keletkezett, szerencsés irányba terelte a köztanítás fejlődését. A germanizáló célzatú Thun-féle tantervbe a kolozsvári kollégiumban a tanítók s a professorok öntöttek saját egyéniségükből s neveltetésükből folyó nemzeti tartalmat s így az idegen kormányzat nem érte el az erőszakolt tantervvel kitűzött tulajdonképeni célját, de az iskola hasznát vette annak, hogy gyakorlati tapasztalatokból alaposan megismerkedett egy idegen szellemű, de ettől eltekintve, kitűnő rendszerű tanítási tervvel. Az első elemi osztályba 1854. szeptemberben 29 tanuló járt, köztük már sokan olyanok, akik ezután 12 éven át ugyanazzal az
