Református Kollégium, Kolozsvár, 1911
7 Lovagja és védelmezője szóval és tettel fajának, nemzetének, egyházának. Erős vára az Isten. Ősei hitének zászlóvivője, vértes katonája. A regi Rákócziak, Bethlenek és Bánffyak közt találni mását. Eszményeiért, meggyőződéséért ádáz küzdelmeket áll ki. Ellenségei halálra keresik. De egy sincs köztük, aki jóhiszeműségében, hűségében őszintén kételkedni merne. A szó nemes értelmében a régi divaté nagy emberek közé tartozik. Erdély szülte. Nevelésében része van a családnak, amelynek ő dicsősége volt s az erdélyi kálvinizmusnak, amely maga is dicsősége Erdélynek. De része van e falaknak is, amelyek között ifjúságának fogékony éveit töltötte, amelyeknek szelleméből merített s amelyek közé most szellemét idézzük. Bölcs megfontolás, a körülmények józan számbavétele előzi meg elhatározását. De amikor határozott, útjában nem gátolja semmi. Felséges energiával, a meggyőződés szilárdságával tőr kitűzött célja felé, amely mindig fajának előbbrevitelében, egyházának építésében tetőződik. Az akadályok nem döbbentik meg, annál kevésbbé csiiggesztik el. Hatalmas erejének tudatában inkább szétzúzza, semmint kikerüli azokat. Ha nemzetének, egyházának érdekei parancsolják, kitárja mellét az ádáz támadásoknak s amikor nemzetének és egyházának java úgy kívánja, alkút s kíméletet nem ismer. A kormány hatalmát is úgy az ország felett, mint egyetemes egyházunkban majdnem kíméletlenül fordítja a köz javára. És tud lemondani a hatalomról, ha kell, de elveiből nem alkuszik. Ö hallotta a szót: rendületlenül, és megértette. Szerette híven, mindvégig hazáját és egyházát. Hű volt hozzájuk és igaz. De a férfi jellemét nem merítik ki a vonások, amelyek a fórum emberét állítják élénkbe. Az egyház s a haza szent körein belül van egy áldott hely, amelynek oltárán az édes anya képe áll: a család. Az emlékbeszéd elmondja majd, hogy mikor a hatalom polcán űl s ezer országos gond emészti is, hányszor eljön ide e régi város falai közé, fölkeresni az ősi hajlékot. Az édes anyának s családjának meghitt körében az erős férfi maga a gyöngédség, a szeretet. így egészül ki teljes emberré előttünk a férfi, akinek zord energiája mögött érezzük a fiúi, a testvéri, a hitvesi, az apai szeretet melegét, így egészül ki teljes és igaz emberré. Mikor a gálya elindúl a kikötőből, hogy új vizek felé vigye
