Református Kollégium, Kolozsvár, 1911
63 gyötrődés, szóval az igazi megtérés mindaddig tart, míg csak az ember önmagával elégedetlen, t. i. egészen az örökéletbe való béme- netelig.“ És az egész 95 tétel, a reformáció ezen Magna Chartája, a bünbánat és bűnbocsánat kérdésével foglalkozik. Ez volt a keresztyénség sarkalatos kérdése az egyházzal szemben és ezzel lett a reformáció az újkori művelődés fenntartó oszlopává. A bűn ős és örök ellensége nemcsak az egyes ember boldogságának, de az egész emberiség haladásának. Elharapózása feldúlja az ember lelki egyensúlyát, felbomlasztja a társadalom békés rendjét, az emberiség fejlődésének minden igaz értékét felemészti. Ha látó szemmel járjuk a világot, lépten-nyomon szemünkbe tűnik romboló hatalma. A történelem lapjai telvék a bizonyságokkal, hogy a legfényesebb korok a bűnök elharapózása miatt magokban hordták a rothadás csiráit. A jelen krónikásai, a napi lapok — fájdalom — a legborzalmasabb bűnök anatoniikus feltárásával izgatják a lelkeket. S ha el tudnók képzelni, hogy a nyilvánosságra jutó bűnök mellett a szivek önző kívánságaiban, a pokoli gondolatok torzszülötteiben az emberiség egészében és az egyes emberekben a bomlasztó, társadalomdúló bűnöknek mily óriási serege rejtőzködik: akkor tárúlna fel előttünk a keresztyénség, a keresztyén civilizáció e rettenetes ellensége a maga félelmes hatalmával. Vele szemben egyedül a keresztyénség veszi fel a kérlelhetetlen, alkut, megegyezést nem ismerő, életre-halálra menő harcot. Az ember a maga erejére hagyva nem képes erre. Feltámadnak a szív gyengeségei s alkúra, kibékülésre hajlítják az akaratot. Az ész érveket, okokat keres és talál a paktum megkötésére. És már úrrá lett a régi ádáz ellenség a gyenge emberen. És már inognak az emberi jólét, a haladás, a művelődés oszlopai. Csak a keresztyénség nem ismer békét a bűnnel; lankadatlanéi, megszűnés nélkül vívja harcát Isten nevében a Gonosz, a Sátán birodalmával; mindennapi imájában kéri hozzá Isten szabadító kegyelmét. Ha küzdelme diadallal jár, nem bizakodik el; mert ez végzetes következményű lenne reá nézve. Erejének, kitartásának, sikerének föltétele alázatosságában van, mely világhódító keresztyén alaperény. A keresztyénségnek ezen lényegét Kálvin János foglalta megdönthetetlen következetességü rendszerbe. Határozottságában fenséges tanítása Istennek csonkitatlan, abszolút mindenhatóságából
