Református Kollégium, Kolozsvár, 1911
XXI. Rdatok az iskolai év történetéhez. Az 1911—12. iskolai évet szeptember 5-én nyitottuk meg, valamivel kevesebb tanítvánnyal, mint az előzőt. Beiratkozott az egész év folyamán 387 rendes és 14 magántanuló, összesen 401, 4-gyel kevesebb, mint az 1910—11. év folyamán. Az év végén azonban éppen annyi rendes tanuló tett vizsgálatot, mint az előzőben, 378; míg a vizsgálatot tett magántanulók száma az előző évinél 3-inal kisebb: 10. Vizsgálatot tett összesen 388 tanuló. Az iskolai évet megnyitó ünnep egyúttal a kegyelet ünnepe volt. Szeptember 5-ikét kollégiumunk a br. Bánffy Dezső emlékezetének szentelte, azon férfiú emlékezetének, aki mint intézetünknek nagynevű és hű tanítványa, az egyetemes református egyház élére kerülve, élő bizonyságot tett életével arról, hogy az a szellem, amelyet a nemes család hagyományai és nevelése mellett ez az iskola oltott egyéniségébe: a nemzet és az egyház hű szolgálatára képesít. A nagy halott emlékezetét éppen oly kimerítő, mint minden ízében jellemző és forrásmunkául szolgáló tanulmányban dr. Sárkány Lajos méltatta. Ő volt köztünk leghivatottabb erre a feladatra; mert maga is közvetlen munkatársai közé tartozott az elhunyt vezérnek. A megható és derűs részletekben is bővelkedő tanulmányt, amely élénk világot vet iskolánk régi diákéletére is, Értesítőnk élén közöljük. A nagy közönség jelenlétében lefolyt ünnepen az igazgató- tanács küldöttségének élén megjelent dr. Kenessey Béla püspök űr, a báró Bánffy-család részéről jelen volt özvegy báró Bánffy Dezsöné őnagyméltósága, báró Bánffy Ernő főgondnok úr és báró Bánffy Dóra, báró Bánffy Dezső leánya. A kollégium régi diákéletének számos érdekes részletét jegyzi fel ez emlékbeszéddel kapcsolatban Réthy Lajos nyugalmazott kir.
