Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
35 mát ismertetjük meg, mint az egész részét. Szóval azt kell bemutatnunk, hogy milyen helye volt és van nemzetünknek az egész emberiség közösségében. Mentői előkelőbb hely jut, annál gazdagabb a történelmünk. Ha nem tudnók kimutatni, hogy az emberiség fejlődéséhez mi is hordottuk az anyagot, végtelenül szegény lenne a históriánk. A nézőpont tehát az egyetemes. A középiskolában is csak egy történelem van: egyetemes. Mit tanítsunk hát az egyetemes történelemben? Az egyetemes társadalom jelenségeit. Nem nemzetek, embercsoportok, egyének tetteit' önmagukban, hanem az egész emberiség ösz- szes életjelenségeit, mert célunk, hogy az egész társadalom fejlődésének képét kapjuk. De nyilvánvaló dolog, hogy az ösz- szes lefolyt jelenségeket el nem mondhatjuk, még ha tudnók is, mert határt, nagyon is szűk határt szab az idő és a tanulók értelmi fejlettsége. Az anyag korlátozása azonban, ha helyesen történik, éppen a legáltalánosabb jellegű egyetemes történelemnél jár a legkevesebb veszéllyel. Az általános biológia törvényeinek elvonásához sem szükséges az összes létező egyedeket vizsgálat alá venni, elég az egynemüekből egy nehányat. Az egyetemes történelem tényei közül is ki kell válogatni az egynemű, jellemző eseteket és azok alapján általánosítani. Éppen e kiválogatástól függ a siker. Régebben szinte csak a politikai jelenségeket figyelték meg, újabban a szellemi műveltség té- nyeinek ismertetését sürgetik. Véleményem szerint egyik sem helyes, hanem egy korszakot összes jellemző tényeiben kell bemutatni. Másképpen képtelenség a társadalom megismeréséről beszélni. Vagy talán nem igaztalanság az, hogy míg a tanuló — egészen méltán — megismeri a vallási reformáció tényeit elég aprólékosan, addig semmit sem vagy alig valamit hall Des Cartesről, Kepplerről, Newtonról, Darwinról stb. Pedig a mozgalom, amit ezek képviseltek, felért jelentőségében a reformációval. És nem megnyugtató felelet erre az, hogy Kepplert, Newtont emlegetni hallja a fizika-órán, Darwint a természetrajzórán. Ott ezeknek törvényeit tamilja meg, amint azok a természet világában érvényesülnek, de a történelem-órán e törvények fölfedezését úgy kell látnia, mint az emberi műveltség fejlődésének lépcsőfokait. A darwinizmus a természetrajzban és a darwinizmus a történelemben nem egészen ugyanazon dolog. 3*
