Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
20 maiakra, gotokra, hunnokra, gepidákra, longobárdokra, avarokra, magyarokra stb. külön-külön; már jóval kevesebbet találunk olyant, amely két-három népre nézve igaz és csak nehányat, amely valamennyire elmondható. Ez a nehány igazság lesz a szociológia, mely megmutatja, hogy ezen a földön minő speciális törvényeknek volt alávetve a társadalmi élet. És szinte előre sejthető, hogy e törvények, amennyiben speciálisak és nem egyszersmind az általános szociológia igazságai is, a mostani magyar föld helyzetének természetéből folynak. Az ilyen törvényeknek összessége, az ilyen szociológia volna az igazi társadalmi (politikai) földrajz. A földrajzinál szokásosabb felosztási szempont a faji. A kiindulás itt is az egyetemesből történik, mint az egész történet- tudomány egységéből. így lehet szó sémi, árja, turáni stb.törté- netekről és szociológiáról, majd az ennél is részlegesebb néptörténetről és népszociológiáról. A törvény itt is áll, hogy az általánosabb és egyszerűbb az, amelynek anyaga terjedelmesebb. Míg a földrajzi szempontból való felosztás végén valamely legkisebb területi egység van, addig a faji felosztás alapján a leg- kevésbbé általános s igy legbonyolultabb, de történeti anyagára nézve legszűkebb lesz az egyénre vonatkozó, a biográfia. Ez már csak annyiban lesz történelmi mű, amennyiben az egyént, mint az egész emberi vagy faji, népi, nemzeti, vidéki, községi stb. társadalom legegyszerűbb tagját mutatja be. A szempont szerint más és más lehet az életrajz s általánossága is nagyobb, tehát törvénye is kevesebb, ha általában az emberre mint társadalmi lényre vonatkozik. Általánossága egészen elvész, törvényeinek bonyolultsága pedig a legmagasabb fokra hág, ha egy meghatározott egyénre vonatkozik. Itt már teljes jogaiba lép az ember természetrajza, amelynek legbonyolultabb törvényei a pszikológiába vannak foglalva. Az életrajz tehát csak annyiban történeti mű, amennyiben valamely magasabbrendű egység részeképen fogható föl; vagyis ha azt tárgyalja, hogy az egyes ember milyen szerepet tölt be a társadalomban. Az egyén, mint az emberi társadalom végső molekulája, ez az életrajz tárgya. Csak az ilyen életrajz lehet pozitív. — Ha megfordítanók a fölépítés menetét s az egyén természei törvényeiből akarnánk az általánosra jutni, megoldhatatlan föladatra vállalkoznánk, mert a legbonyolúltabbról kel
