Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
18 a bonyolúltság és részlegesség. Legegyszerűbb a legáltalánosabb, t. i. az egyetemes; legbonyolúltabb a legrészlegesebb, t. i. az egyénre vonatkozó. Ennek a történettudományt tekintve talán az első percben ellentmondás-látszata van, de könnyű meggyőződni róla, hogy itt ellentmondás nincs. A mathematika a legáltalánosabb tudomány, mert mennyiségbeli tényei az összes jelenségeknek vannak, de épen ezért törvényeinek száma a legkisebb, mert csak a mennyiségbeli tényekre vonatkoznak. A mennyiségtan tehát nem összetett tudomány; jóformán semmi más tudomány támogatására nem szorul. A geometria már nem olyan általános, de bonyolultabb, mert a mennyiség-jelenségeken kívül a kiterjedtség jelenségeit is magában foglalja. A fizika még kevésbbé általános, de még bonyolúltabb, mert a mennyiség- és kiterjedtség-jelenségeken kivűl másokat is magában foglal. És igy tovább. A szociológiának számolnia kell a mennyiségtan, geometria, fizika, kémia, biológia törvényeivel és még valamivel, t. i. a társadalmi jelenségek ismerethalmazával, a történelemmel. Az elvont tudományok közt a Iegkevésbbé általános, mert legszűkebb a köre, de legbonyolúltabb, mert valamennyit magában foglalja, sőt valamennyinél több. Magára a történelemre átmenve annak legáltalánosabb és legegyszerűbb alakja az egyetemes történet. Ennek tapasztalati igazságait elvonva kapjuk az egyetemes, a tulajdonképeni szociológiát. Mi tehát az egyetemes történelem tárgya? Vájjon csak kiválogatott, vezérszerepet vivő nemzetek vagy embercsoportok múltja? Vájjon csak a politika vagy csak a műveltség? Vájjon igaz-e a Freemann Edvárd definíciója, hogy az egyetemes történet tárgya az ember, mint politikai lény? S igaz-e, amit ugyancsak ő mond a történetírás módszeréről tartott nagybecsű tanításaiban, hogy a történelem nem egyéb, mint múlt politika, s a politika nem egyéb, mint jelen történelem?Fölfogásunk szerint nem. Az egyetemes történelem tárgya nem lehet más, mint az emberiség háta megett hagyott egész múlt. Kiválogatott nemzetek nincsenek, mert valamennyinek múltja szolgáltathat adatot az általános szociológia megalkotásához. Már be is bizonyult, hogy szolgáltat is. Az afrikai vad népeknek is van történetük s azoknak közeli múltja, jelene vet legtöbb fényt a müveit ember őskorának megismerésére. Az egyetemes történet nemcsak azért egyetemes, mert az egész emberiség egész múltjára kiterjed,
