Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
III. Történettudomány és történettanítás. Székfoglaló értekezés. Irta és az 1910—11. iskolai évet megnyitó ünnepen, 1910. szept. 4-én elmondotta Makkai Ernő r. tanár. Ebben az órában olyan kötelességet kell teljesítenem, amelyet nemcsak törvényeink, nemcsak a századok gyakorlata által megszentelt ősi szokásaink rónak reám, hanem parancsolja nekem egy még a törvényen, még a századok által megszentelt ősi szokáson is felül álló erkölcsi kényszer, amely alól akkor sem tudnék kitérni, ha más parancs nem kényszerítene reá, hogy itt nyilvánosan konfessziót tegyek. Aki elvállalta a kötelességet, tegyen tanúbizonyságot róla, hogy hordozni is tudja és pedig úgy, hogy a mi protestáns voltunk lényegét alkotó haladásnak kerékkötője ne legyen. Teljes mértékben érzem súlyát annak a kötelességnek, melynek a dolog természeténél fogva még érdemtelenül, de érdemet szerezni vágyva, törekedve hordozója lettem. Tudom, hogy a közönséges munkánál valami jobbat, valami többet kell véghezvinnie annak, aki a Sámi László gazdag örökségét veszi szegény, még a munkában meg nem edzett kezeihez. Azt is tudom, hogy e gazdag örökséget elfecsérelni nem szabad, hanem hangyaszorgalommal növelni kell akkora tőkévé, hogy ez a mostani sokkal nagyobb és kitartóbb verseny mellett is egyike legyen az ország legelső szellemi gazdagságainak, amelyből százak és százak nyernek gazdag útravalót az életre. Nekünk, e kollégium tanárainak, ezt tenni kötelességünk, mert erre köteleznek hagyományaink, ne-
