Református Kollégium, Kolozsvár, 1909

12

pedig a kárhozatban hagyta. Mindezt pedig azért tette, mivel eleve tudta, hogy az ember bűnbe fog esni s azért, hogy irgalmát megmutassa, némelyeket kiválasztott s hogy igazságosságát bizonyítsa, másokat a kárhozatban hagyott. Ez az u. n. horribile decretum, az irtózatos elvégezés, amiért a kálvinizmust oly sokan támadják.

Nem szükséges e helyen Kálvint védelmeznünk. Hiszen theologiai formában kifejtett tana nem más, mint az újkori természettudományi világnézet egyik legfőbb büszkesége, a kiválasztás természet- tudományi elmélete. Aki Isten akarata helyett annak természettudományi egyenértékét, a természeti törvényt illeszti be, az üdvre és kárhozatra való elrendelés helyére a fajok s egyedek kiválasztását és elpusztulását helyezi: az csak annyiban tér el Kálvintól, hogy egy vak esetlegességet helyez egy céltudatos okozat helyére.

De nem ez itt a fontos! Hanem igenis az, hogy a predesztináció tana a hivő ember lelkét az üdv bizonyosságának tudatával megacélozza, kötelességtudását és felelősségérzetét növeli. Az ilyen úgy tekinti magát, mint Isten eszközét, ki arra van elhivatva, hogy Isten céljait munkálja. Ezért az ilyen egyénekből álló népek amellett, hogy magánéletükben»és erkölcsileg „puritánusok“, a közélet mezején szorgalmasok, kitartók, kötelességtudók, megbízhatók, bátrak, szabadok s a szabadságért lelkesülök.

Reámutassunk-e Bocskaira, Bethlenre s I. Rákóczi Györgyre s kortársaikra s azokra az eredményeikre, melyekről hazánk történetének oly sok fényes lapja tanúskodik? Ezek közismert dolgok! De megemlíthetjük, hogy a kicsiny Hollandiát a precedesztinációs,puritán kálvinizmus tette egykor a világ első hatalmasságává, honnan csak kicsinysége miatt szorították le a hasonló lelkületű nagyobb népek. Cronwell Olivér és vasbordás puritánjai a modern, hatalmas és alkotmányos Anglia megteremtői; Franciaországban az abszolutizmus a hugenották letörésével virágozhatott fel. De a XIV-ik Lajos uralkodása első felében tapasztalható fény és dicsőség még a hugenotta szelem gyümölcsei.

A kálvinizmus egy másik jellegzetes tana az egyházra vonatkozik. Az egyház nála az üdvre predesztináltak összesége s mint ilyen, isteni intézmény, ezért az államtól teljesen független. Az egyház eme függetlensége az emberi tevékenység egy bizonyos körére, t. i. az egyházi életre nézve olyan viszonylatokat teremtett, melyekben Isten törvénye az egyedül uralkodó. Ez pedig az emberek