Református Kollégium, Kolozsvár, 1908

21

Ehhez természetes alkalmas olvasókönyvre is szükség van, melyben a vázolt beszédgyakorlatoknak megfelelő olvasmányokkal kell kapcsolatban lenniük.

Az olvasmányok tartalmára is tekintettel kell lennünk. Legyenek azok akár modern, akár mondái tárgyú dolgok, feltétlenül szükséges, hogy a gyermek felfogásának megfeleljenek, alakilag könnyűek legyenek. Ha a tankönyvben nincs megfelelő olvasmány, akkor magunk alakítsunk néhányat össze. Ezeket azután szóbeli úton közölhetjük a tanulókkal, a mi annál könnyebb, mivel a direct módszer szempontjából az olvasmányok tárgyalásánál az olvastatás úgyis másodrendű dolog. Az olvasmány tárgyalása ugyanis azon elv szerint történik, hogy a tanuló a tárgyalandó szöveget előbb hallja és átértse s csak azután lássa.

Az eljárás itt a következő volna:

Az olvasmánynak tárgyalásra kiválasztott részét maga a tanár mondatonként felolvassa (még jobb, ha könyv nélkül elmondja), különösen ügyelve a helyes, értelmes kiejtésre és hangsúlyozásra. A mint egy-egy mondatot kétszer-háromszor elmondott, ismételteti a tanulókkal, kiknek könyvei ezalatt betéve feküsznek a pádon. Ezután megmondja az ismeretlen szavak jelentését s a mondatot a tanulókkal lefordíttatja. Ezután a feldolgozás után nyitják fel a tanulók a könyveiket s olvassák a már átértett szöveget, hogy a hallott szavaknak írásmódjával is megismerkedjenek. Az eddig nem ismert szavakat a tanár felírja a táblára s a tanulók bevezetik a szófüzetükbe. A következő órán lekérdezzük a szavakat s a fordítást, majd áttérünk a beszédgyakorlatokra. Német kérdéseket teszünk, de még egyelőre csak olyanokat, melyekre a tanulók az olvasmány szavaival megfelelhetnek. Miután ily módon az egész olvasmányt feldolgoztuk, megtanultatjuk részről-részre könyvnélkül. Ez már nem esik nehezére a tanulónak, sőt egyrészük tudja is már a tárgyalt szöveget. A beszédgyakorlatokat eközben folytatjuk, de kérdéseinkre, melyeket fokozatosan nehezebbekké, bővebbekké teszünk, a tanulók most már könyv nélkül tartoznak felelni.

Ezen beszédgyakorlatok mellett tarthatunk olyanokat is, melyek a hétköznapi élet viszonyaihoz és tárgyaihoz fűződnek. Ismertessük meg tanítványainkat a mindennap előforduló szólásokkal, a gyakoribb idiotismusokkal, melyeknek a társalgásban hasznát veheti. E szabad beszédgyakorlatoknál tanácsos bizonyos foga