Református Kollégium, Kolozsvár, 1908
4 légy vezérünk, oltalmunk, erősségünk a bizonytalan időben. Hadd legyen a te igéd a mi lábainknak szövétneke, hadd legyen bennünk a te lelked, hogy járjunk feddhetetlenségben, szentségben és igazságban. Add nekünk, Atyánk, szent lelkedet, az engedelmesség lelkét, hogy miként a te szent Fiad — ne akarjunk mást, mint a te szent akaratodat. Add nekünk a tisztaságnak lelkét: hadd őrizzük meg szívünk tisztaságát, ártatlanságát és legyünk ama boldogok, akik megláthatnak téged. Add nekünk az alázatosságnak, szelídségnek lelkét; add megértenünk, hogy a megromlás előtt felfuvalkodottság jár, a szelídeknek, alázatosoknak pedig adod a te kegyelmedet. Add nekünk az értelemnek leikét, hogy ne járjunk sötétben, de a te világosságod által lássunk világosságot. Ne engedd, hogy elfeledjük, hogy elvész a nép, a mely tudomány nélkül való és hogy e tudománynak kezdete és koronája a te félelmed, Atyánk. Add nekünk a szeretetnek lelkét, mert, aki a szeretetben marad, benned marad és te is abban. Add nekünk a szeretet lelkét, amely hosszútürő és kegyes, a mely nem irigykedik és nem keresi csak a maga hasznát, mely mindeneket elfedez, mindeneket hiszen, mindeneket remél és soha el nem fogy. Jövel, oh Jövel, Szentlélek Úristen! Töltsd be szíveinket épen mennyei szent ajándékkal, szívbeli szent buzgósággal.“ Jövel és világosítsd meg értelmünket, szenteld meg akaratunkat, hogy híven sáfárkodva a ránkbizott talentumokkal elvehessük a jutalmat: jótetszésedet és áldásodat. Ámen.
