Református Kollégium, Kolozsvár, 1907

8 dozatai gyógyításának költsége, mint a mennyi volt a bevett jöve­delem ; nem győznek elég kórházat építeni az őrülteknek. Tudom, hogy a bírák nagy lelkiismeretességgel, emberies érzéstől vezetve, a legapróbb részletekig vizsgálják a bűncselek­mények lélektani, indító okait. Nem szándékszom hibáztatni őket amiatt, hogy a részegséget enyhítő körülménynek tekintik a bűn­cselekmények elkövetésénél, mert most ez a birói világ jogi fel­fogása és én legkevésbbé sem lehetek különb jogász, mint ők. De mégis teszek észrevételt. Az a tény, hogy a részeg állapot enyhítő körülmény, úgy érzem, felhívást jelent a részegségre, ré­szegeskedésre. Észnek tudatában bátran ihatik a rossz indulatu ember, hiszen a részeg állapotot úgy is enyhítő körülménynek tekintik, ha véletlenül súlyosan megsért valakit; sőt az emberi gyengeségből kifolyólag akkor is részegnek vallhatja magát, ha nem volt az. Úgy tűnik fel nekem, mintha a részegség nem eny­hítő, hanem súlyosbító körülmény volna; mert a szesz nélkül lángra lobbant vad indulat is részegség, de egyes részegség, mig a szesztől, a saját elhatározásából elfogyasztott szesztől fölhevült egyénnek bűnre indító részegsége kettős. Ezért azt vélem, hogy a részegesek érdekében foglalt állást a birói kar, a különben józan életű, ingerlékeny emberek kárára; ennélfogva nem segít az alko­holizmus elnyomásában. Az ifjúságnak tudni kell, hogy az alkohol nem hagyja épen a szervezetnek egyetlen részét sem. A gyomor, a belek, a máj, a véredények, a szív mind szenvednek. Bekövetkezhetik a szinvak- ság, a gyöngeelméjüség, a félelem érzete stb. stb. Ezek miatt kell óvakodni az ifjúságnak otthon és társaságban ; meg kell szerezni a tisztességes ellenállási erőt a legkedvesebb kínálásokkal szemben is, hiszen az csak nem vétek, vagy illetlenség, ha az ^ ember iga­zán egészséges akar maradni. Az alkoholizmus emberirtó veszélyeitől megriadt emberiség aggodalommal, áldozatokkal, tudományosan keresi az alkohol ellen a védelmet, orvoslást. Mi csak a nyugoti népek példáját követjük, midőn a küzdelem, a védelem terére lépünk és nemzetünk ifjú­ságának éppen azt a részét kívánjuk megóvni, mely a nemzet vezetője lesz. Szerepem könnyű, mert romlatlan ifjúság előtt állok, melyet nem gyógyítni, hanem óvni, figyelmeztetni kell, néha csak az apák

Next

/
Thumbnails
Contents