Református Kollégium, Kolozsvár, 1906

■Pf*7"

1

8

vei példát is adott nekünk, hogy miképen kell szakadatlan munkában tölteni napjainkat, mig a földi téreken bujdosunk s mindennapi eledelének tekintette, cselekedni a te szentséges akaratodat. Vajha megértenők, vajha követnők az ő szentséges pályafutását. Vajha megismernék, hogy azért adta nekünk drága ajándékul az életet, hogy hasznos munkával töltsük napjait, azért adta tehetségeinket, testi és lelki erőnket, hogy használjuk, fejlesszük, gyümöl- csöztessük szent akarata szerint. Vajha mcgismernők, hogy te nem átoknak, nem csapásul rendelted a munkát, de mértékes áldásaidnak gazdagságát rejtetted tövisei közé, mert a munka emel tudatára emberi méltóságunknak, megédesíti örömeinket, megfűszerezi ételünket, megedzi erőnket és megszerzi nekünk az eszközöket, a mikkel magunkat és mieinket fentarthatjuk; hogy hasznos, nél- külözhetlen tagjai legyünk a társadalomnak és az emberiségnek.

Add azért, hogy minél jobban megismerjük és átérezzük a munka szükséges és áldásos voltát, hogy szivünkbe véssük és el ne feledjük, hogy a hű munkával nevednek és országodnak dicsőségét neveljük s így nagy czéljaidban az emberiséggel munkatársaid, tehát dicsőségednek és szentségednek osztályosai lehetünk.

Aztán, ha megismertük, ha áthatott a munka áldásos voltának érzése, tudata, adj erőt, hogy tudjunk híven, odaadással, lankadás nélkül munkálkodni. Szentséges erőd támogassa gyengeségünket, gyarlóságunkat, erőtlenségünket a munka fáradalmai között, a nehéz küzdelmek napjaiban, ne engedd, hogy elcsüggedjünk, kishitüen félre álljunk és feladjuk a harczot, mielőtt elvégeznénk mindent, a minek elvégzését reánk bíztad. Tégy hívekké, állhatatosakká kötelességeink teljesítésében, kitartókká a türelemben, add, hogy zúgolódás, panasz nélkül, derűs, vidám kedélylyel végezzük teendőinket, hordozzuk napunk terheit. Add, hogy testvéri indulattal segítsünk egymás terhét hordozni és őrizz meg attól, hogy a szcretetlenség, rosszakarat, gyülölség elviselhetlenné tegyék terheinket.

És ha hiven munkálkodtunk, ha teljesítettük kötelességeinket, elvégeztük a ránkbizottakat, cselekedő, hogy lássuk sikerét igyekezetünknek, cselekedő, hogy a hü munka jutalmát megtaláljuk lelkiismeretünk nyugalmában, földi pályánkon való előmenetelünkben és embertársaink elismerésében és becsülésében.

Oh Isten! tedd áldottá ez esztendőt, tedd áldotíá testi és