Református Kollégium, Kolozsvár, 1906

XI

Elmondhatjuk, hogy a tanterv és utasítások elkészítése korszakalkotó munka volt. Ennek alapján készítették a későbbi tanterveket. A tanítás az új terv szerint 1770. szeptemberében kezdődött meg. Szó volt a tanterv kinyomatásáról, de nem nyomatták ki. Attól tartottak, hogy külföldre is kiviszik, a katholikusok is ellenségeskedést kezdhetnek, pedig egy vonás sem volt benne, a mi bármelyik felekezetet sérthette volna. Mindenesetre sajnálnunk kell, hogy nem válhatott a nemzet közkincsévé s csak száz év múlva került nyomtatás alá egy része. Egyházkerületünk tanárai saját tudásuk, tapasztalataik, szükségeik szerint szövögették a tanterv szálait, tiz évvel a híres Ratio Educationis kiadása előtt.

11. József államivá akarta tenni az ország közoktatásügyét, tekintet nélkül a felekezetek érdekeire. Királyi és katholikus befolyások érvényesítésére törekedett. A kész tanterv és az önkormányzat birtokában öt évig és sikerrel küzdött egyházkerületünk a -Ratio Educationisnak reánk erőszakolása ellen.

Egyébiránt a tanügy fejlődése, nemzeti szempontból, szörnyű lassú volt. Még elfajulás is történt, talán a miatt, hogy Erdély Grossfürstenthum volt. Az 1769. évi tantervtől eltérőleg az első osztályból csupa német osztály lett, először is a német olvasást, írást, a német nyelv elemeit tanították. 1791-ben aztán csupa magyar osztálylyá tették az első osztályt. Ugyanakkor figyelemreméltó újításokat léptettek életbe. Osztályokat vontak össze, a földrajz és számtan bővebb tanítását rendelték, szójegyzékek betanulását, a három főimádság latin nyelven, megértés nélkül való tanulását megszüntették: latin versek írása helyett magyar versek írását gyakoroltatták: a magyar nyelv alapos ismeretét inkább megkövetelték, mint a latinét vagy németét. A kiküldött bizottság felsorolta a magyar nyelven tanítható tárgyakat, későbbre halaszt- ván a többieknek magyar nyelvű tanítását, mikorra a nyelv is kifejlődik.

Nemzeti öntudatunk ébredésével párhuzamosan emelkedik a vágy a magyar nyelvű tanítás iránt; de a mily nehéz volt más téren a nemzeti szellem kiterjesztése a nép nagy tömegére, oly lassan haladt nálunk a nevelés, oktatás magyarrá tétele. Vezető testületünk csak nem gátolta a törekvést, de nem is karolta föl melegen. Rhédei Adám gróf elnöklete alatt a négy kollégium, két gimnázium rektoraiból, néhány egyházi és világi tagból bízott-