Református Kollégium, Kolozsvár, 1906

100

Az iskolai mellékfoglalkozás terheiről eszembe jut a tanárok rendes foglalkozása. Szokás különbséget tenni a felekezeti és állami tanárok közt. E megkülönböztetésben bizonyos lenézés nyilvánul a felekezetiek iránt. A tény az, hogy a mit az államiak végeznek a tanítás terén, ugyanazt végezzük mi is, mindenik fél a maga tehetsége szerint. És ha a természet, valami ismeretlen módon, nem úgy rendezte be az egyéni tehetségeket, hogy az államiaknak több eszet adjon, körőlbelől egyenlő eredménynyel végezzük feladatainkat. Tanári üléseink, határozataink száma aligha eltér egymástól; de nekünk ott van még elöljáróságunk, mely a tanügy fontosabb mozzanataival másod fokon, a gazdaságiakkal első fokon foglalkozik körülbelől évi 500 határozattal. Ezeket elő is kell készítni, hosszú gyűléseken tárgyalni és végrehajtani. Ezekhez járul a bennlakás különféle gondja, a miről megint kevés állami tanárnak van fogalma. Ez nem megrovás az államiakra, mert őket sohasem terheli az intézet anyagi gondja, együttlakás pedig alig van nálunk. Tény az, hogy a mi szolgálatunk terhesebb. Tisztviselők vagyunk mi is, ők is; de bár terhesebb munkát végzünk, mint ők, az állami tisztviselőknek biztosított vasúti kedvezményt nekünk nem adják meg, bármiféle módon kérjük. Senkinek sem jut eszébe levágni a hydra fejét t. i. megszüntetni a kedvezményeket minden utazóra, vagy általánossá tenni a vasúti díjak leszállítását. — Történt már kísérlet a hírlapoknál, hogy ilyen tartalmú indítványt adjanak ki, támogassák ; de nem adták ki; egymástól félnek, ha a mindnyájoknak megadott kedvezmény ellen foglalnak állást. E miatt aztán, különböző czímek alatt, tág tere nyílik a protectiónak s ez alapon fényesen be lehet bizonyítni, hogy a száz meg ezer milliókba kerülő vasutak nem hajtják ki a beléjök fektetett óriási tőkék kamatait.

Tovább menve a rendes tanárok foglalkozásán, jelzem, hogy ők tanították a revdkivüli tantárgyakat. Művészettörténeti előadásokat tartottak, a múlt éviek folytatásáúl: Incze Béni dr. a rómaiak építészetéről, Kovács Dezső Michel Angelóról, Balogh Károly a fórum Romanumról, Kálmán János dr. a római szobrászatról és Deák István a renaissance építészetről.

Ez előadások sikerét, (élvezetét jelentékenyen előmozdította az, hogy elöljáróságunk nagy áldozattal berendezte a természet- tani tanterembe a villámos vetítő gépet, mely a képeket az el-