Református Kollégium, Kolozsvár, 1905

Egészségügyi jelentés az 1905—6. tanévről. A lefolyt tanév egészségügyi szempontból az előzőkhöz hasonló. Egy-egy kis zökkenés minden tanévben előfordul és zavarja kisebb nagyobb mértékben a tanítás menetét. Ez a zök­kenés talán minden bennlakással egybekötött tanintézetben elő­fordul. S ez nem is lehet másképpen, legalább a mai viszonyok között. A hová egy egész országrészből, sőt minálunk a Tisza- Duna közéről s Felsőmagyarországból is tódúl az ifjúság, könnyű elképzelni, hogy az ottan felszedett fertőző betegségeket becipe­lik, mert sajnos, még a müveit családok között is akad sok, a ki a fertőző betegségek következményeit nem ismeri, sőt azt is meg­teszi, hogy a szünidőről azért küldi be fiát a collegiumba, hogy elkülönítse ezáltal az otthon fertőző betegségben szenvedő test­vérétől. Természetes, hogy ilyen viszonyok között hiábavaló az iskolai orvos minden fáradtsága, a szünidő után beköszönt a baj. Így történt ez a lefolyt tanév vége felé is. A húsvéti szünidőről 190ő. ápr. 23-án bejött egyik 1. gymn. o. tanulón a bejövetele utáni 4. nap olyan gyanús tünetek mutat­koztak, a melyek alapján az elkülönítése szükségessé vált. A „Ka- rolina-kórház“ megfelelő osztályán kiütött rajta a kanyaró. Ámbár a legelső tünet jelentkezése után megtörtént az elkülönítés, mégis 13 napra rá kiütött a kanyaró más két bennlakó tanulón. Tekin­tettel arra, hogy ezek közül egyik a kanyaró kivirágzási szaka első napján az osztálytársaival, az étkezés alkalmával pedig az összes bennlakókkal érintkezett, biztosan várhattam, hogy meg­felelő lappangás végén több tanulón fog kiütni a betegség. Ily aggodalmak között folyt a tanítás ápr. 26-tól május 19-ig, a mikor az utóbbi körülményre való tekintettel előterjesztést tettem a városi főorvosnak, a kinek a javaslata alapján a hatóság május 19-én délben a feloszlatást elrendelte. A szünet alatt aztán 7 tanuló kapta meg a kanyarót, a mely úgy az előbbieknél, mint az utób­biaknál kedvező lefolyású volt. Az évről-évre ismétlődő hasonló megfigyelések érlelték ben­nem azt a véleményt, melyet az igazgatóság figyelmébe ajánlot­tam, hogy ezután a szünidőről visszatérő tanulókat még az iskola épületébe se bocsássa be addig, míg a szolgálatot tevő felügyelő tanárnak nem tud orvosi bizonyítványt felmutatni arról, hogy sem IX.

Next

/
Thumbnails
Contents