Református Kollégium, Kolozsvár, 1905
74 gyökeret.— Báthory Zsigmond fejedelem az, a ki e politika ellen fordul 1588. óta, mikor a jezsuitákat kitiltották Erdélyből. Zsigmond nyíltan kifejezte a rendek előtt, hogy a jezsuiták becsületesen nevelték őt, szorgalmasan tanították a szép mesterségekre, a bölcsészet szabályaira, ítélni, szónokolni, alkalmazkodni a philosophia szabályaihoz : ezért úgy érezte, hogy nemcsak nem szabad őket oldala mellől eltávolítani, sőt inkább hálával tartozik nekik, mint élete védelmezőinek, megtartóinak, mint tanácsadóinak. De látja, hogy csaknem az egész ország kívánja; tehát beleegyezik, hogy a jezsuiták összesen és egyenként örökre eltávozzanak Erdélyből és a magyarországi részekből.1 A mit nyíltan hirdetett, még melegebb érzéssel fejezte ki bizonyítványában, melylyel útnak ereszté a jezsuitákat. Nyilvánvaló tehát, hogy a kényszernek engedett azért, mivel csak így nyerhette meg a rendektől a nagykorúsí- tást 17 éves korában. Meg is nyerte és ettől fogva a színlelés mesterfogásaival igyekezett érvényre juttatni a török politika helyett a német politikát. Első tényei közt szerepel, hogy bocsánatot kér a pápától és engedélyt, hogy alkalmas gyontatót választhasson, ki annak idején bevezethesse Erdélybe a jezsuitákat s őket a Megyesen tett esküjök alól feloldozhassa.2 Az ifjú fejedelem kényszerült magába rejteni terveit egy ideig, de 1591-ben már jezsuitákat hivott maga mellé, kik nem rendjök öltönyét, hanem kanonok ruhát viseltek/5 A rendek eltűrték ezt s még több engedményt is tettek, a mik azonban nem elégítették ki Zsigmondot, a ki hatalmára féltékeny volt, gyanú töltötte el szivét környezete s különösen Báthory Boldizsár iránt. Vágyakozott a lengyel királyságra; Rudolffal szövetséget akart kötni; vonakodott a török nagyvezérek követeléseinek eleget tenni; sőt híradásaival félre is vezette őket. így készült elé a szakításra, mikor Carillo jezsuita elhozta Prágából Rudolftól a szövetség feltételeit 1594. tavaszán. Az országgyűlés termébe maga is bement 1 Erdélyi országgy. Emi. 111. 89. 2 U. o. 264 !. 3 U. o. 279. I.
