Református Kollégium, Kolozsvár, 1901

— 52 —

a feje fölött függő szikla, nem elég, hogy kerékbe törjék. Midőn a római történet nagy alakjaira hivatkozik (In Eutrop. L), majdnem ugyanazon személyeket említi, mint az Aen. VI-ban Anchises. A Carm. min. 5: est procul ingenti regio summota recessu | Insula qua resides fluctus mitescere cogit | In longum producta latus fractasque per undas | Ardua tranquillo curvantur brachia portu — teljesen a Verg. I, 159-re vall. ACarm. min. 6. czime és tartalma is teljesen megfelel a Verg. szellemének (Aen. VII, 507 : rimanti telum ira facit). Carm. min. 8: Quid non saevus amor flammarum numine cogat — Aen. IV, 412: Improbe amor quid non mortalia pectora cogis? ACarm. min. 23-ban a lacusLarius és 1. Benacus említése Verg. Georg. II. 159 -60. sorára (Laudes Italiae) emlékeztet, épenigy a Carm. min. 30 (Laus Serenae) is, melyben Hispániát dicsőíti. A Carm. min. 52- ben az Aen. VI, 301. VII, 163. XII, 86. sorait találjuk meg (Sordidus ex humeris nodo dependet amictus; ExerceMur equis et collá comantia pectunt), az 53. pedig (Gigantoma- chia). az Aen. IV, 178 s köv. sorai alapján indul meg. A Raptus Proserpinae 20-ban ugyanazon szavakkal fordul az istenekhez, mint Verg. az Aen. VI, 264-ben: Di quibus im- perium est, stb. És ezek mellett még nagyon sok helyet lehet találni, melyek Verg.-sál egyeznek.* Vergilius tanulmányozása tehát tárgyi tekintetben is meglátszik Claudianus müveiben.

Azonban Vergiliuson kívül ismert és tanulmányozott más költőket is, különösen Silius Italicust, Statiust, Luca- nust, Senecát. Müveinek nem egy helyéről látjuk, hogy Horatiust is alaposan ismerte; képekben, hasonlatokban nagyon sokat tanult tőle. Pl. In Ruf. I, 215: Vivitur exiguo melius = Hör. Carm. II, 16. De bello Gild. 18: seculum Pyrrhae = Hör. Carm. I, 2 (az egész árvíz leírása); az Epist. ad Senecam a Közép tengert medium aequornak nevezi, mint Hor. medius liquornak. — Homerust névszerint említi (Laus Serenae 20; Maeonii mens alta senis) és Serenát Nau') L. Birt. id. művében.