Református Kollégium, Kolozsvár, 1901
44 annyi őszinteség van, hogy érdeklődésünket okvetlenül felkelti, rokonszenvünket méltán megérdemli. A stílus mindenütt szép, sőt a hol kell, lendületes, emelkedett. Eme szépségek mellett szívesen elfeledjük, hogy utánzat is lehet s a rhetorikus túlzásokat, az alexandriai költőiskola befolyásának eredményeit szívesen megbocsátjuk Claudianus eposzai közül igen figyelemre méltó a Gigantomachia, melyből szintén csak töredék, 126 hexameter sor maradt reánk, Zeusnak és az olympusi isteneknek a föld daczos szülötteivel, a Gigasokkal vívott harczárói és győzelméről. Ugyanezt a tárgyat görög nyelven is megkezdette volt, de nem fejezte be. A latin kidolgozás valószínűleg befejezést nyert; a reánk maradt töredék azonban éppen csak a harcz kezdetéig jut. A De bello Gildonico és De belloPollentino seu Gotico tulajdonképpen a történeti eposz körébe tartoznak. Az előbbiből csak az első ének maradt reánk, mely a háború előkészületeit irja le. Gildo, Mauretania fejedelme 376-ban bátyja megöletése után jutott a trónra. Egy darabig békésen uralkodott, de Theodosius halála után, 395-ben betört Afrikába, elfogta a gabonaszállító római hajókat, végre pedig nyíltan elpártolt Honoriustól és Arcadius mellé állott. Ekkor Róma ellenségének nyilvánították s előbb öcscsét Mascizelt, majd Stilichot küldötték ellene, ki 398-ban Tabraca mellett legyőzte s öcscsével együtt megölette. A költemény rövid bevezetés után azzal indul meg, hogy Róma istennője soványan, kiéhezve, pajzsát is alig bírva megjelenik az Olympuson s elpanaszolja nyomorúságát Zeusnak; mindjárt utána jön Áfrika, megszaggatott ruhában és széttépett kalászkoszoruval : mindketten Gildo ellen panaszkodnak, kinek zsarnoksága, kegyetlensége, erkölcstelensége tűrhetetlen. Zeus, kinek szavait aczéllal jegyzi Atropos, és fonalát ezek szerint köti Lachesis, megnyugtatja mindkettőt. Mire Roma megifjodva és megerősödve távozik. Csakugyan Honorius előtt, ki tyrusi bíboron feküdve édes álmát alussza, megjelenik atyja szelleme s biztatja, hogy vonuljon Gildó ellen. Honorius felébredve magához hivatja
