Református Kollégium, Kolozsvár, 1901
13 — anya minden eszközt megragad fia megmentésére s mikor máskép már nem lehet, gyanakodó férje tudtával Völgyihez megy s fölfedi előtte a titkot. Az igy összekerült apa és anya imádkozva várják vissza a hírnököt, a ki a vesztőhelyre megvitte a kegyelmet. Szerencsére még csak Miskát, a másik szökött katonát lőtték főbe s igy Korpádi megmenekül. Monti gróf és Völgyi ezredes azonnal párbajra mennek; de daczára a kényes ügynek, levegőbe lövik pisztolyaikat s még a tetejébe barátságosan feldicsérik egymás becsületességét és lovagiasságát. Így tehát minden rendben volna s ezzel a darab is megoldásra jutna, ha Völgyi ezredes mindjárt magához ölelné a fiát. Csakhogy ő ezzel késik s a mitsem tudó Gergely negyedszer szökik el az ezredtől Julcsája után. A Ill-ik szakasz felirata „Zrínyi kávéház ' s Pest régi nevezetességét találó vonásokkal rajzolja Szigligeti. Ide érkezik a szökött katona is. Mindjárt megérkezése után ismerőssel találkozik, Gémesivei, a ki elcsapta magától a nótá- riusságot s Pesten szédelgésből él. Gergely az ismerős láttára vissza akar vonulni, de Gémesi felismeri s megígéri, hogy elvezeti Korpádinéhoz, a ki fiával és gyámleányával felköltözött Pestre s meglehetősen nyakára hágott a vagyonnak. Gémesi elvezeti Gergelyt, de alattomban levelet küld a Károly-kaszárnyába s ezzel a rossz indulatú levéllel nyomra vezeti Völgyi ezredest és Camillát, a kik együttesen keresik fiukat. Gergely elcsudálkozik az új helyzeten, melyben nevelő anyját és Julcsáját látja, de kölcsönös felvilágosítások után, mikor Camilla és Völgyi ezredes is megérkeznek s fiuknak vallják Gergelyt, minden a legjobban végződik. Gémesi is megkapja a magáét, mert az érzékenyebb szivüek kedvéért jőnek a poroszlók s kóterbe viszik „először — mondja a Biztos — egy hamis váltóért, másodszor tolvaj- ságért, harmadszor, mert akasztófára való vagy.“ Ez a mese, a mint láthatjuk, egyike azon romantikus érzékeny meséknek, melyek Seribe után „Birch-Pfeiffer Sarolta századában“ a mi drámairodalmunkat is elözönlöt- ték. Az álarezosok, könnyfakasztásra ezélzó érzékenységek,