Református Kollégium, Kolozsvár, 1900
62 Végrendeletét lassan érlelte meg. Látogatásaink alkalmával gyakran ráterelte a beszédet collegiumunk vagyoni állapotára, a tanárok fizetésére. Felvilágosításainkból merítette az elhatározást. Szükség volt egy új tanszékre. Akkor azt hittük, hogy egy tanári javadalom nem emelkedhetik többre 1600 írtnál; tehát ennek megfelelő töke gyanánt 32 ezer frtot tartottunk elegendőnek; de ő nemcsak egy új tanszékről, hanem a szegény jó tanulók felsegéléséről is gondoskodott 30 ezer írttal. így jött létre a 62 ezer frtos első végrendelet. A másodikban csak a tárgyat.változtatta meg, a lényeget nem. így is legnagyobb alapítóink közé lépett. Elhatározásáról sokan tudtak; unszolták is, hogy tegye nyilvánossá, de nem tette, mert egyszerű és szerény leikével nem akarta életében ünnepeltetni magát. Most itt vannak rokonai, itt vagyunk mi, intézetünk ifjúságával s áldjuk emlékét annak, ki egy hosszú élet fáradalmait küzdötte végig mindnyájunkért, de áldani fogják nemzedékről nemzedékre mindazok, kik élvezik fáradságainak gyümölcsét. Az egykor szegény ifjú példát adott arra, miként kell meghálálni a jótéteményt. Az elhintett mag talán újból kikel, hiszen a mindenható Isten áldó kegyelme őrködik fölöttünk! Úgy legyen! E komolyabb jellegű ünnepeken kívül úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben szépen sikerült az 1901. február 26-án megtartott díákbál, melynek rendező-bizottsága élén Kálmán János tanár állott. Kirándúlásokat is tett collegiumunk ifjúsága és tanári testületé. Kisebb kirándulásra vezettek egyes osztályokat a tornatanár, az osztályvezetők, a természetrajz tanára, részint testedzés és üdülés szempontjából, részint a tanulók ismereteinek gyarapítása czéljából. Nagyobb tanulmányi kirándulás volt 1900. okt. 12 -17. napjain, melyen Dr. Sárkány Lajos igazgató, Dr. Török István, Graf Jakab, Balogh Károly és Kovács Dezső tanárok vezetése alatt 32 tanuló vett részt. A kirándulók a következő vasúti és hajózási útirányban mentek: Kolozsvár—Arad
