Református Kollégium, Kolozsvár, 1898

— 63 — Mint egy futócsillag tündöklőit reptében“. Egy pár csinosabb sora mellett nyelvezete színtelen, meséje zavaros és régi; a lélek rajzolására nem is törekszik. A jutalmat ez sem nyerte el.

3. Szabadon választott tudományos tétel népszerű tárgyalására 10 korona jutalmat tűztünk ki. „Gyorsaság nem boszorkányság“ jelige alatt beérkezett egy pályamunka „A távíróról és annak használatáról a gyakorlati életben“ czimmel. A munka maga sokkal jobb mint a czime. Nagyon jó elrendezéssel, feltűnően világos előadásban ismerteti a Mörse-féle és a delejtűvel való táviratozást. írójának különös tehetsége van tudásának világos és precis közlésére és ha majd meggyőződik róla, hogy a tudományos munka nyelvétől is méltán megvárható a törzsgyökeres magyarosság, még jobb mukákat fog Írni. A jutalmat elnyerte. Szerzője Szathmári György Vili. o. tanuló.

4. Eredeti elbeszélés jutalmazására 10 koronát tűztünk ki a Kazai Rezső dohánygyári igazg. úr aj. 3 pályamű versenyez érte.

a) A „Remis“ czimü, „Minden első szerelemnek vége szokott lenni“! jeligéjű munka azt mutatja, hogy szerzőjének semmi tehetsége sincs az elbeszélésre. Drámai tárgyba kap bele; de rettenetesen naiv meséjével s párbeszédeivel komikus hatást kelt. A jutalmat nem nyerte el.

b) „Azok a szép idők“ czime van a második pálya

novellának; jeligéje: „Négy nap dörgött az ágyú“. A

szabadságharczból venné meséjét, ha volna meséje. A mit mond, különben elég szabatosan, sőt itt-ott némi eleven- séggel mondja. De kevés mondani valója van. A jutalomra nem érdemes.

c) A harmadik pályamunka jeligéje: „Ne szólj szám, nem fáj fejem“, czime „A 'pletyka. Elbeszéli egy porul járt pletvkázó“. Élénken, jó kedvvel, sőt itt-ott verőfényes humorral van megírva benne egy ártatlan pletyka elindítójának groteszk története. Nyelvezete magyaros, előadása fordulatos, jól tud jelenetezni. Szerzője reményekre jogosít. A jutalmat megérdemelte. Szerzője: Péterfi Tibor VII. o. t.