Református Kollégium, Kolozsvár, 1896
- 2 Mit ér parányi erő a titánok harczában ? Aggodalmamat csak az csökkenti, hogy számítok elöljáróságom bölcs és jóindulatú támogatására; támaszkodom arra a hagyományos jó egyetértésre, mely collegiumunk tanárai között mindig példányszerű volt, s melyből a sors számtalan csapásai között mindig új erőt nyert a collegium, mint Antaeus az anyaföldtől. És eszembe jut, a mit oly sokszor hallottam áldott emlékű néhai édes apámtól, hogy az önbizalom sok nehéz helyzetben megsegíti az embert. Bizalommal nézek a jövő elé, ha elöljáróim, kartársaim elnézéssel, jóindulattal támogatnak. Hivatalos működésem első perczeiben végig tekintek intézetünk gazdag múltján, hogy tanúlságot húzhassak a jövőre. Most múlt el háromszázötven éve, hogy ez az iskola teljesíti nemes feladatát; hogy eleinte szűkebb körben, azután fokozott mértékben gyarapodó segédeszközökkel nevelt nemes hazafiakat, az egyháznak derék híveket. A XVI-ik században egyházunk tartotta fenn ez iskolát; a XVII-ikben Bethlen Gábor, később Apafi Mihály, fejedelmi adományokkal, országgyűlésen biztosított szabadalmakkal, jogokkal, országos jellegűvé tették. Mégis megmaradt a szoros összeköttetés, sőt bizonyos vagyonközösség a kolozsvári ev. ref. egyház és collegium között, s ügyeikben közös elöljáróság intézkedett e század közepéig, a mitől a vagyon teljes elkülönítése, de a máig is meglevő szoros szellemi kapcsolat, mindkettőnek szabad fejlődését lehetővé tette. Száz évvel ezelőtt tűz semmivé tette a collegium épületét, s a hitbuzgóság és áldozatkésszég már e század első évére a mostani hatalmas épületet emelte, mely ma már nem felel meg, de akkor hatalmas palota volt. A XIX. században egyesek gazdag alapítványai mindjobban biztosították az iskolaönálló és kiható működését, s ime, negyedfélszáz év alatt oda jutottunk, hogy a páratlan áldozatkésszéggel tett alapítványok, a kezelők buzgalma, önfeláldozó önzetlensége által folyton gyarapodó tőkéi ma már nem nyújtanak elegendő segédeszközt, hogy az iskola a kor színvonalán álljon. Van-é hát collegiumunknak létjoga, mint önálló függet
