Református Kollégium, Kolozsvár, 1896

30

lérendelt és alárendelt mondatok külömböző fajai. A bonyo- lódottabb mondatszerkezetek s a körmondat fogalma.

írásbeli dolgozatok készítése kéthetenként, összesen 13, melyek részint a nyelvtani ismeretek pontos begyakorlására szolgáltak, részint prózai vagy költői olvasmányoknak a tartalmi előadásai voltak. Szinnyei József dr. „Iskolai magyar nyelvtanba (II rész) és „Magyar olvasó könyv ‘ e (II. r.) alapján Jetenként 4 órán tanította László Géza.

Latin nyelv. Válogatott olvasmányok alapján a decli- natioknak az I. coniugatio act. formájának, a mellékneveknek, a sark- és sorszámoknak ismétlése. Az I—V. declinatio kivételes alakjai, a II—IV coniugatio activa , az I—IV coniugatio passiva formája ; melléknevek fokozása (eltérő alakok), névmások, szorzó és osztó számnevek, elöljárók. Deponens igék. Coniugatio periphrastica. Rendetlen és hiányos igék. Tanult az osztály négy kisebb elbeszélést.könyvnélkiil. Az időről időre eltanult nyelvtani szabályok begyakorlására írt 22 iskolai gyakorlatot nagyobb részben magyarról latinra. —A Schultz-Dávid latin nyelvtana és a Dávid István Latin olvasó és gyakorlókönyve VIII. kiadásának nyomán,hetenként 7 órán tanította Kovács Dezső

Földrajz. Európa természeti és politikai földrajza: a Balkán félsziget, az Apennini félsziget, a Pirenei félsziget, Schweiz; Francziaország, Belgium, Hollandia, a Német birodalom, Dánia, Nagy-Brittánia és Írország, Skandináviái félsziget, az az Oroszbirodalom. Ázsia és Afrika egyes részei, ezeknek felszíne, folyói, éghajlata, nevezetesebb növényei és állatai, lakói és legfőbb helységei; Ázsiában főképen a törökök, oroszok, chinaiakés angolok Afrikában pedig az európaiak birtokaira elhelyezve a fősúlyt. Az Ó-világot környező tengerek és azoknak egyes részei. Térkép-vázlatok készítése. Laky Dániel: „Földrajz a gymnasiumok számára“ (I. kötet VI. kiadás és II. kötet III. kiadás) ez. könyve alapján, hetenként 3 órán tanította Dr. László Ferencz.

Mennyiségtan. Számolási rövidítések egész és korlátolt pontossággal. Viszonyok; a viszonyok értékének változásai, egyenlő értékű viszonyok ; arányok; az arány tagjainak lehető helyzetváltoztatásai, minő feltételeknek kell megfeleljenek az arány tagjainak változásai, hogy az arány helyessége